Torokmandulaműtét után könnyebb teherbe esni

Miután olvastam az ügyről a Fauquier ENT blogon, napokig gondolkodtam, hogy ledobjam-e én is az atombombát az éterbe, és írjak-e arról a Fertility and Sterility-ben megjelent brit kutatásról, aminek az a lényege, hogy azok a brit nők, akik mandulaműtéten estek át (illetve vakbélműtéten) a vizsgálati idő alatt, hamarabb estek teherbe, mint azok a hasonló korú nők, akiknek nem vették ki a manduláikat (és/vagy a vakbelüket). Azért is gondolkodtam, hogy írjak-e róla, mert bár ez nagyon érdekes kérdés, de nem szeretném, hogy a bejegyzés megjelenését követően majd csuklós buszokkal szállítsák a meddő nőket mandulaműtétre a teherbe esés reményében. Ugyanis ez egy nagyon bonyolult dolog, olyan bonyolult, hogy még mi orvosok sem teljesen értjük, maximum sejtjük, vagy szeretnénk sejteni. Nézzük a tényeket: a cikk a Fertility and Sterility-ben az amerikai reprodukciós orvostársaság újságjában jelent meg, ami 4.3-as impakt faktorral bír, tehát nem egy Blikk vagy Dörmögő Dömötör szintű újsághírről van szó, legalábbis komolyan kell venni. Ugyanakkor egy-kutatás-nem-kutatás, az az igazi, ha több, különböző, egymástól független helyen is ugyanez az eredmény jön ki, hasonló felépítésű, célú study-ban. Annak sokkal jobban lehet hinni, mint egy egyszeri kimutatásnak. A cikkben egyébként saját korábbi publikációikra hivatkoznak a brit szerzők a vakbélműtétet illetően (1, 2), de azok mégiscsak saját anyagok, nem független hivatkozások. Mentségükre legyen mondva, vakbél vonatkozásában ugyanezt már svédek is leírták 1999-ben, ráadásul a BMJ-ben közölték le, ami szintén nem kispályás újság. Tehát két különböző helyen is hasonló eredményre jutottak. Erre már akár lehet mondani, hogy "nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél", de ezt majd a sebészek és a nőgyógyászok egymás között lemeccselik, hogy tényleg zörgeti-e a terhesség harasztját a vakbél szele, hogy egy kellemes képzavarral éljek. Mi, fül- orr- gégészek, nyaktól lefelé mondjuk úgy korlátozottan foglalhatunk csak állást. Egyébként a vakbelet illetően az a mögöttes gondolat, hogy egy klinikai panaszokkal is járó, vagy esetleg panaszt nem okozó, lábon kihordott vakbélgyulladás olyan eltéréseket, összenövéseket okozhat a kismedencében, ami gátolja a petevezeték élettani működését, ezáltal csökkenti az esélyét a teherbe esésnek. Ami az új felvetés volt - és itt jön a képbe a mandula -, hogy esetleg lehet, hogy nem is összenövés szintjén gátolhatja a teherbe esést a gyulladt vakbél, ami egy nyirokszövet (ami a mandula is), hanem immunológiai okok miatt, mivel mind a vakbél, mind a torokmandula egy komoly immunológiai szereppel bíró szerv. Márpedig az immunrendszerünk, illetve annak kóros működése, fokozott aktivitása befolyásolhatja a szervezetünk működését, lásd gócok (Hogyan okoz máshol tüneteket egy gyulladásos góc?). De elég csak egy olyan áttételes dologra is gondolni, hogy a rosszabb egészségügyi állapot csökkenti a szexuális aktivitást, ami csökkenti a teherbe esés esélyét, legalábbis a Lancet-ben 2013-ban megjelent brit kutatás szerint. Márpedig egy évente sokszor fellépő mandulagyulladás, vagy egy krónikus, folyamatos mandulagyulladás mindenképpen rosszabb egészségügyi állapotot jelent, mintha valakinek nincs gond a manduláival. Mindenesetre mielőtt a gyermekre hiába vágyó nők tömegével elözönlenék a fül- orr- gégészeti rendelőket, hogy azonnal kapjuk ki a manduláikat a teherbe esés reményében, pár dologról nem szabad elfelejtkezni: a mandulákat nem véletlenül találták ki oda, megvan a maga szerepük. Ha feleslegesen vesszük ki őket, akkor azzal egy fontos védőszervtől fosztjuk meg a beteget. Egy éve jelent meg egy német cikk a mandulaműtét javallatairól a bizonyítékon alapuló orvoslás megközelítéséből (Indications for tonsillectomy stratified by the level of evidence), ha lesz időm, majd egyszer összeszedem az ott leírtakat. A másik fontos tudnivaló, hogy a mandulaműtét nem egy méznyalás. Akinek kivették, el tudja mondani, hogy mennyire fáj, de nagyon-nagyon peches esetben akár el is lehet vérezni egy mandulaműtétet követően. Nekem szerencsére ennyire durva élményem nem volt, de pont nemrég írtam róla, hogy viszont egy általam operált gyermeknél vérátömlesztésre is szükség volt, olyan szinten utóvérzett. Szóval a mandulaműtét nem annyi, hogy bemegyek a kórházba, kicsippentik a mandulát, aztán viszlát, aznap már a gyerekvállalásnak lehet szentelni az estét...