Cikkünk a Fül- orr- gégegyógyászatban az endoszkópos dobhártyapótlásról

Járvány ide vagy oda, bizonyos lassabb átfutású dolgok most érnek be. Pár napja jelent meg a Fül- orr- gégegyógyászatban az endoszkópos dobhártyapótlásról szóló cikkünk, ami egyrészt az első hazai cikk az endoszkópos myringoplasztikáról, másrészt az eddigi legnagyobb magyar elemszámú közlés az endoszkópos fülsebészet témakörében. Elég faramuci a helyzet, hogy az 1-2 számmal ezelőtti Fül- orr- gégegyógyászat 3. ablak rovatában jelent meg egy írásom az open access közlést támogatandó, ugyanakkor egyébként most pl. nemhogy a cikk egészére, de még az absztraktjára sem tudok linkelni, mert az újság még absztrakt szinten is el van zárva a külvilágtól. Remélem ez később változni fog. Én elég régóta a teljesen nyilvános közlés híve vagyok, a témáról is írtam már itt is 3 éve (Áltudományok, predátor újságok), és a hallócsontos cikünk is open access nemzetközi újságban jelent meg tavaly (Cikkünk a hallócsontláncolati problémákról mesotympanalis krónikus középfülgyulladásban). Mindenesetre addig is, amíg nincs változás, bemásolom ide legalább az absztraktot:   Dobhártya perforáció zárása endoszkópos technikával: az első 25 esetünk elemzése a perforáció jellemzői függvényébendr. Horváth Tamás Ph.D., dr. Liktor Bálint ifj., dr. Horváth Barnabás Ph.D., dr Liktor Bálint Bevezetés: A dobhártyapótlás sikerességét befolyásolja a perforáció mérete és elhelyezkedése. A tradicionális, mikroszkópos eljárással szemben, az endoszkópos technika esetében még hiányosak az ismereteink a perforáció tulajdonságainak hatásáról a műtéti eredményességre.Betegek és módszer: Az első 25, centrális dobhártya perforáció zárása céljából endoszkópos myringoplasztikán átesett betegünk adatait retrospektíven elemeztük.Eredmények: 11 beteg esetében 1, 10 betegnél 2, míg 2-2 betegnél 3, illetve mind a 4 dobhártyanegyedet érintette a perforáció. Leggyakrabban a hátsó-alsó negyedre lokalizálódott a perforáció (64%), 52%-ban a hátsó-felsőre, 48%-ban az első-alsóra, és 16%-ban az első-felsőre. A 25-ből 22 beteg esetében (88%) tudtunk zárt, légtartó dobüreget kialakítani, és a preoperatív 20 dB lég-csont közt 9,6 dB-re mérsékeltük. Az egy negyedet érintő perforációk esetében 100%-ban, a 2 negyedieknél 90%-ban, a 3, illetve mind a 4 negyedet érintőknél 50%-ban zártuk a dobüreget. 100%-ban tudtuk zárni a dobüreget, ha csak a hátsó negyedekre terjedt a perforáció. Az első-felső negyed érintettsége a legkritikusabb. Annál a 4 betegnél, akiknél a perforáció érintette az első-felső negyedet is, csak 2 esetben tudtunk zárt dobüreget létrehozni.Konklúzió: Az endoszkópos dobhártyapótlás hatékony eljárás a centrális perforáció zárására. A mikroszkópos technikához hasonlóan, minél kisebb a perforáció, annál nagyobb eséllyel zárható a dobüreg. Hasonlóképpen jobb eséllyel zárhatók a hátsó negyedi perforációk, mint az első negyediek.