• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

A túlóra, a túlhajszoltság rámehet az egészségre is

Lapszemle 2019.01.12 Forrás: 24.hu
A túlóra, a túlhajszoltság rámehet az egészségre is

A hosszú munkaidő 40 százalékkal növelheti a koszorúér-betegség kockázatát, nagyobb az esély a stroke-ra is.

Amint egy alkalmazott elkezd túlórázni, a hatékonysága fordítottan arányosan csökken. A Ford egy évszázaddal ezelőtt pontosan ezért vezette be elsőként a 8 órás munkanapot. A túlhajszoltság ráadásul rámehet az egészségre is, Japánban külön szó is van arra, ha valaki halálra dolgozza magát - írja a 24.hu.

Gondoljunk egy picit a szellemi munkára úgy, mint a fekvőtámaszokra. Mondjuk meg akarunk csinálni belőle tízezret. A legegyszerűbb az lenne, ha pihenés nélkül elvégeznénk mindet, de tisztában vagyunk vele, hogy ez lehetetlen. Ugyanakkor ha időközönként csinálunk néhányat heteken át, akkor a tízezres célkitűzés abszolválható lesz.

Josh Davis professzor, a Two Awesome Hours című tudományos könyv szerzője művében azt írja, az agy nagyban hasonlít az izmokhoz ilyen tekintetben. Rossz körülmények között folyamatos munkával kevés eredményt érhetünk el. Jó kondíciók mellett viszont csak kevés dolog van, amit ne tudnánk megoldani. A többségünk viszont úgy tekint az agyunkra, mint egy gépre, amely képes a folytonos robotmunkára. Amellett, hogy ez természetesen nincs így, a túlzott terhelés még az egészségre is súlyos hatásokat gyakorol.

Az orvosok azt mondják, hogy ha folyamatosan úgynevezett kognitív adósságba hajszoljuk magunkat, akkor a szervezetünk előbb-utóbb feladja, és jelez, hogy pihenésre vágyik. De ha még ekkor is erőltetjük magunkat, testünk stresszválasza drasztikusan csökken, ami idővel beláthatatlan következményekkel is járhat.

A túlhajszoltsággal kapcsolatban az utóbbi néhány évben több tudományos kutatás is készült, és tulajdonképpen mindegyikből ugyanazt a konzekvenciát szűrték le: a hosszú munkaidő 40 százalékkal növelheti a koszorúér-betegség kockázatát – majdnem annyival, mint a dohányzás (50%); az átlagnál többet dolgozó felnőtteknél jelentősen nagyobb az esély, hogy sztrókot kapnak; a napi 11 órát dolgozó embereknél 2.5-szer valószínűbb, hogy depresszióba esnek, mint azoknál, akik napi 7-8 órát töltenek a munkahelyükön.

További részletek a cikkben.

 

Legolvasottabb cikkeink