Újabb érv a koránkelés mellett

A genetikának köszönhető?

Az említett tanulmány adatai szerint a korán kelők között 35 százalékkal ritkábbak a depressziós tünetek, ami a genetikájuknak köszönhető. Az is kiderült, hogy ezek az emberek leginkább nőneműek és az idősebb korosztályba tartoznak, és általánosságban is elmondható róluk, hogy jobb a közérzetük. Az éjszakai baglyok számára öröm lehet az ürömben, hogy a késői kelésre hajlamosító génjeik egyúttal intelligensebbé is teszik őket, talán azért is, mert több időt töltenek olvasással, miközben hosszabb ideig vannak ébren.

Tudósok 327 új génrészt fedeztek fel, amelyek meghatározhatják, hogy valaki hajnali pacsirta vagy éjszakai bagoly. Arra is rájöttek, hogy a két típus szervezete másképp dolgozza fel a koffeint , így megeshet, hogy egy éjszakai bagoly szervezetében tovább marad benne, és így hosszabb ideig tartja ébren a nap végén. Bár már korábban kiderült, hogy a két vagy több műszakban dolgozók, akik éjszaka (is) dolgoznak, hajlamosabbak a depresszióra, ez a legnagyobb genetikai tanulmány, amely arra az eredményre jutott, hogy az éjszakaibagoly-génekkel rendelkezőknél nagyobb a betegség rizikója.

A depresszió nem azonos azzal a hangulati nyomottsággal, amelyről az első kávé után panaszkodunk a borongós és hideg reggeleken a munkahelyünkön. Milyen tünetek esetén gyanakodhatunk rá? Kattintson!

Nagyobb a kedélybetegségek rizikója

Mike Weedon, az University of Exeter Medical School professzora, a kutatás vezetője elmondta, hogy sok embert vizsgáltak meg, és igen erős bizonyítékokat találtak arra, hogy az éjszakai baglyok esetében nagyobb a mentális egészséget érintő betegségek rizikója. Ilyen a depresszió és egyéb kedélybetegségek mellett a skizofrénia is. Hozzátette, hogy további vizsgálatok szükségesek, hogy pontosan megértsék a két dolog közötti kapcsolatot.

Dr. Sam Jones, aki szintén részt vett a kutatásban, úgy nyilatkozott, hogy az egyik ok az lehet, hogy az éjszakai baglyoknak sokkal nagyobb erőfeszítést jelent, hogy ugyanabban az időpontban kell reggelente felkelniük és munkába menniük, mint a hajnali pacsirtáknak. Ha valakinek folyamatos harcot kell vívnia természetes belső órájával (és a génjeivel), akkor ez érthető módon negatívan hat a mentális egészségére.

Ez is érdekelheti

DNS

Boldogkői Zsolt molekuláris genetikus: „a génjeinket sokan a sorsszerűséggel azonosítják, a helyzet azonban nem ez”

génszerkesztés

„A genetikai meghatározottság nem végzetes sors” – Falus András a gyógyítás egyik legígéretesebb lehetőségéről

kutatás

Rendkívüli eredményt értek el debreceni kutatók

genom

Szegedi kutatók fontos szoftvert fejlesztettek

Forrás: dailymail.co.uk