Magánegészségügy: Tűrtből talán átkerül a támogatottba?

A három T-t (Támogatott, Tűrt, Tiltott), a régi rendszer kategóriáit idézte Leitner György azon a csütörtöki háttérbeszélgetésen, amelyet a magánegészségügy legnagyobb szereplőit összefogó egyesület, a Primus prominensei tartottak. Az apropót azok a napokban megjelent kormányzati és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által összeállított javaslatok adták, amelyek a magánegészségügyi szektort is alapjaiban érintik. A Primus elnöke szerint nagy áttörést jelent, különösen az MNB anyaga, mivel a benne megfogalmazott ajánlások azt jelzik, hogy a magánegészségügy az eddigi tűrt kategóriából talán átkerülhet a támogatottba.

Leitner György, aki a Primus elnöksége mellett az egyik legnagyobb diagnosztikai cég, az Affidea vezérigazgatója is, felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB javaslatai közül számos összecseng az egyesület ajánlásaival is. Például a magánszolgáltatók érdeke is, amit a jegybank szorgalmaz: definiálni kell az alapcsomagot, enélkül ugyanis nehéz kiegészítő biztosításban gondolkodni. Az elnök azt is üdvözlendőnek tartotta, hogy az ajánlásokban tetten érhető az a törekvés, hogy minél szélesebb kör férhessen hozzá a magánszolgáltatásokhoz, és azt is, hogy a prevenciót valamennyi javaslatcsomag kiemelt fontosságúnak tartja. A Primus annyira progresszívnek és előremutatónak tartja az MNB programját, hogy szívesen nyújtana segítséget a további együttgondolkodásban - tette hozzá Leitner.

Bartók János, a Duna Medical Center vezérigazgatója a magánegészségügy és a biztosítási piac együttműködéséről beszélt. Szerinte az államnak is fontos, hogy az emberek felkészüljenek egy esetleges betegségre, ne csak akkor kapkodjanak, amikor már megtörténik a baj. Ahhoz azonban, hogy a magánemberek és a cégek előre bebiztosítsák magukat, nagyon fontos lenne, ha az állam is ösztönözné erre őket. Magyarán jó lenne, ha a döntéshozók olyan kedvezményeket adnának, amelyektől nőne az egészségbiztosítási kedv. Ráadásul egy megfelelő nagyságú volumennél a biztosítók is jóval alacsonyabb díjakat tudnának adni. Bartók János az MNB javaslat-csomagjában fontos pontnak ítélte a beruházás-támogatás hangsúlyozását és azt is, hogy szigorú minimumfeltételeket és minőségbiztosítást várnak el a magánszektorban is. A vezérigazgató szerint ez számukra is fontos, hiszen a Primus is a tiszta viszonyokat, az átláthatóságot preferálja.

Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing- és értékesítési igazgatója emlékeztetett arra, hogy a magánegészségügyi piac dinamikusan növekszik, leginkább a biztosítási ügyfelek szegmensében éreznek növekedést. Mára kialakult, hogy a vállalatok többségénél evidencia, hogy a munkavállalók egészségére költeni kell. A cégek azt is elfogadták, hogy a szolgáltatóknál, különösen a bérnövekedés miatt nőttek a költségek, tehát nekik is magasabb árat kell fizetniük. Sőt, hajlandók lennének akár még többet is áldozni az egészségügyi szolgáltatásokért, ha tudnák, mire számíthatnak a következő években. A kiszámíthatatlan gazdasági, egészségpolitikai környezet azonban egyelőre visszatartja a költéseket. Az igazgató épp ezért azt szeretné, ha legalább idén őszre tiszta víz kerülne a pohárba. Mint mondta, akár az is jó lenne, ha kiderülne, 2020-ig minden marad a régiben, mert ez is egy igazodási pont lenne a vállalatoknak.

A beszélgetés során felmerült, hogy talán egyik javaslatcsomagból sem lesz semmi. Leitner György szerint nem megkerülhető, hogy valami történjen. Az állam előtt két út van: vagy növeli az egészségügyre fordított GDP arányt, vagy az állampolgárokra bízza a finanszírozást. Ez utóbbihoz viszont kedvezményekre van szükség. Bartók János úgy summázta a véleményét: a javaslatcsomagok mindenképp jelzések. Már az is nagy előrelépés, hogy van miről beszélni!