Átfogó orvosi jólléti program kellene

Egyesült államokbeli adatok szerint az orvosok körében magasabb az öngyilkosság aránya, mint az átlagpopulációban, és az orvosok öngyilkossága hátterében egyre gyakrabban áll a munkájukkal összefüggő stressz, valamint a nem megfelelő kezelés. Az idézett vizsgálat megállapítása szerint az ismert mentális betegség vagy az öngyilkossághoz hozzájáruló munkahelyi probléma esetén szignifikánsan nagyobb az esélye, hogy az illető orvosi munkakörben dolgozik - idézte a medicalonline.hu az OTSZ Online cikkét.

Az, hogy a munkahelyi probléma az orvosok körében az átlaglakossághoz képest sokkal nagyobb eséllyel vezet öngyilkossághoz, arra utal, hogy az orvosok nehezen küzdenek meg az orvosi identitásukat fenyegető problémákkal, és személyes identitásuk gyakran professzionális szerepükre épül.

A depresszió aránya egyébként már a rezidensek körében is magasabb. Mint Matthew L. Goldman és munkatársai írják az Amerikai Orvosszövetség lapjában (Potential Risks and Benefits of Mental Health Screening of Physicians; JAMA), az egészségügyi intézmények napjainkban – már csak a növekvő munkaerőhiány miatt is – egyre nagyobb figyelmet fektetnek dolgozóik egészségvédelmére, ennek kapcsán pedig felmerül az a kérdés is, hogy felelősek-e az egészségügyi intézmények azért, hogy rendszeresen felmérjék a náluk dolgozó orvosok mentális egészségi állapotát.

A pszichiáter szerzők az orvosok mentális szűrésének előnyeit és kockázatait elemző írásukban hozzáteszik: egyelőre mindössze egyetlen olyan titkosított webes platformot ismer a szakirodalom, ami az orvostanhallgatók és orvosok öngyilkossági veszélyének szűrésére alkalmas, mindazonáltal az orvosok képzéséért felelős amerikai akkreditációs bizottság 2017-ben megújított irányelve szerint a képzőhelyeknek biztosítaniuk kell a megfelelő eszközöket ahhoz, hogy az orvostanhallgatók és orvosok saját maguk által elvégezhető, mentális egészséggel kapcsolatos szűrővizsgálatokban vehessenek részt.