A hirtelen szívhalálról tanácskoztak

Idén egyebek mellett szó volt az átmeneti eszméletvesztés vagy ájulás és az epilepszia, valamint a hirtelen szívhalál kapcsolatáról.

Az energiaitalok és a hirtelen szívmegállás összefüggéseiről is szó volt azon a tudományos tanácskozáson, amelyet a Debreceni Egyetem szakembereinek részvételével tartottak április 26-án a DAB Székházban. A hirtelen szívhalál megelőzésének és kezelési lehetőségeinek újdonságait összefoglaló, hiánypótló rendezvényt 18 évvel ezelőtt hívta életre Lőrincz István, a Debreceni Egyetem ÁOK Sürgősségi Orvostan Tanszék korábbi vezetője - számolt be a tanácskozásról az egyetem honlapja.

- Minden évben más kiemelt témával foglalkozunk. Idén egyebek mellett szó volt az átmeneti eszméletvesztés vagy ájulás és az epilepszia, valamint a hirtelen szívhalál kapcsolatáról, az energiaitalok esetleges káros hatásairól, továbbá a különböző eszközös (pacemaker, beültethető defibrillátor) kezelések legújabb eredményeiről, problémáiról. Előadás hangzott el továbbá szívelégtelenségben, hipertóniában, vese- és cukorbetegségben szenvedők gyógyszeres megelőző kezelési lehetőségeiről is - sorolta Lőrincz István.

A konferencia célja az oktatáson túl a betegellátás színvonalának emelése, hiszen hazánkban évente csaknem 25 ezer ember hal meg hirtelen (váratlan) szívmegállás miatt.

- A 40 és 60 év közöttiek vannak a legnagyobb veszélyben. A férfiak esetében két és félszer gyakrabban fordul elő hirtelen szívmegállás, mint a nőknél. Sajnos az érintettek mindössze 5 százalékát sikerül újraéleszteni és a kórházba szállított betegeknek is csak a fele tér haza – tájékoztatott Szabó Zoltán, a Sürgősségi Orvostan Tanszék vezetője.

Csanádi Zoltán, a Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézetének igazgatója szerint a halálesetek hátterében legtöbbször koszorúér-elzáródás áll. - Nagyon kevés az esély a megelőzésre, mert jellemzően a betegség első jele maga a szívmegállás. A legfontosabb ilyenkor a keringés azonnali újraindítása, az elzáródás megszüntetése - mondta a professzor.