Indokolt lenne a gyse-szolgáltatási díj bevezetése is

Nem kevesebb, mint négymillió gyógyászati segédeszköz (gyse) receptet váltanak ki évente a betegek mintegy nyolcszáz üzletben – derült ki a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) május 16-i, mai konferenciáján, amit a vásárlók érdekeinek védelmét célzó javaslataik ismertetése érdekében hívtak össze a NEAK-ba. A teljes piac (amibe nem csak az üzletek tartoznak) kilencven százalékára azonban nincs igazán rálátása a szövetségnek, amely szerint hatékonyabban lehetne felhasználni az egészségügyre fordított kiadásokat javaslataik alapján.

A gyse kassza kerete évről évre emelkedik, idén már majdnem eléri a 70 milliárd forintot, s az elszámolt vények száma is tartósan növekszik, hiszen a mostani négymillióval szemben 2010-ben még csak 2,9 millió darab vény került a NEAK elszámolási rendszerébe.

Több előadó is jelezte, hogy az egészségipari termékek és szolgáltatások vásárlói jellemzően fokozottan sérülékeny és kiszolgáltatott társadalmi csoport tagjai. Ráadásul ez az egészségügyi termékcsoport került az ügyeskedők fókuszába, akik már nem árubemutatókon igyekeznek szédíteni a hiszékenyeket, derült ki dr. Török Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium  (ITM) Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság munkatársának előadásból. Minden úgy kezdődik, hogy ingyenes egészségi állapotfelmérést, szűrést kínálnak a gyanútlan áldozatnak, majd minden orvosi, de még ápolói végzettség nélkül is megállapítják, hogy nagy a baj, és ez ellen csak az lehet hatásos, amit ők jó drágán kínálnak. Találkoztak olyan esettel, amikor egy hegesztő (!) vette fel a beteg adatait, s volt, ahol vért is vettek a pácienstől. További népszerű zsebmetsző eljárás a csodaszerek rátukmálása a fogyasztókra. Az ITM munkatársa elmesélte, hogy 20 ezer forintért sima, sőt: rossz minőségű kakaóport adtak el egy vásárlónak fantasztikus gyógyulást ígérve. A húszezer forint jellemző ár ezeknél a termékeknél, ekkora veszteséget még valahogy „lenyelnek” a fogyasztók. Nagy fogása volt az ITM-nek, amikor hatvanezer étrendkiegészítő tablettát foglaltak le egy raktárban, s érdekes módon a több száz milliós árukészletért senki sem jelentkezett.  Határon túlról, egészen a sivatagból, de valós címről érkezett ajánlat, és a termék meglepő módon fél nap alatt a megrendelőnél volt, ismertetett egy újabb, „érdekes” esetet. A hatóságok most a parazitaölő teákra mentek rá, lassan sehol nem látni ilyen hirdetéseket, a csalók egyelőre visszavonultak.

Szintén a fokozottan sérülékeny, kiszolgáltatott vásárlók gátlástalan átveréséről mesélt néhány esetet dr. Grimm Krisztina, a Gazdasági Versenyhivatal munkatársa. Például mozgáskorlátozottakat kerestek fel a csalók, s olyan termékeket – gyógycipő, protézis – akartak rájuk tukmálni, amit nem tudtak (volna) használni, egyáltalán nem is volt rá szükségük, vagy éppen eleve tb-támogatással térítésmentesen járt (volna) nekik.

Bonyodalmakat ígér a 2004-es uniós irányelvek alapján készült 2017-es rendelet 2020-ban történő alkalmazása az orvostechnikai eszközök gyártásában, forgalmazásában, derült ki dr. Solymár Eszter, az OGYÉI Orvostechnikai Főosztálya munkatársának tájékoztatásából. Hogy segítsék a forgalmazókat, a FESZ gyógyászati segédeszköz forgalmazó képzést indít május végétől, a képzést az OGYÉI munkatársai ajánlotta az érdeklődőknek – elsősorban egészségügyi dolgozóknak, valamint azoknak, akik egészségügyi szolgáltatói vállalkozást szeretnének indítani.

A Fogyasztóvédelem az egészségügyben című szakmai rendezvényen a szakemberek egyetértettek abban, hogy az állami kiadások és a lakosság magánköltései is csak úgy hasznosulnak, ha a fogyasztók elégedettek az általuk használt eszközökkel, ezért az ellátásuk, megfelelő és mindenre kiterjedő tájékoztatásuk magas szintű szakmai munkát igényel.

Dr. Margitai Barnabás, a FESZ elnöke ismertette, milyen javaslataik vannak arra vonatkozóan, hogy hatékonyan használják fel az gyse támogatásra szánt keretet: a gyógyszertárak szolgáltatási díjához hasonlóan gyse-szolgáltatási díjat vezetnének be, mert ez egyszerre lenne támogató és szabályozó jellegű intézkedés.

A szolgáltatási díjjal ugyanis, az állam jogcímet képez arra, hogy a betegbiztonság javítása érdekében a támogatott segédeszköz kiszolgálójától vásárolt szolgáltatás tartalmát (tájékoztatás, betanítás, próba, stb.) és időigényét is meghatározza. A nem megfelelő kiszolgálás pedig az elszámolt támogatásból levonható összeggel és a kiszolgálási díj megvonásával szankcionálható. A FESZ a 2018. évi forgalom alapján kevesebb, mint 1,1 milliárd forintra becsüli azt az összeget, amelyet a gyse-szolgáltatási díj finanszírozására kellene fordítani éves szinten. A kapcsolódó kontrollált informatikai ellenőrzés bevezetésével pedig több mint 2 milliárd forint megtakarítás érhető el a FESZ szerint, így a szolgáltatási díj bevezetésének egyenlege költségvetési kiadáscsökkentést eredményezne.

Mint a FESZ elnöke hangsúlyozta: a gyse kassza jelentős emelkedésének visszafogása és az indokolatlanul rendelt eszközök számának csökkentése elsősorban a megfelelő szakmai irányelveken, finanszírozási protokollokon, felülvizsgált indikációkon alapuló finanszírozással, a FESZ által javasolt szolgáltatási díj bevezetésével, valamint a forgalmazók szorosabb elszámolási és szakmai ellenőrzésével biztosítható.