Évente 30 ezer magyar hal bele, pedig könnyű lenne elkerülni

A dohányzás tüdőrákot okozhat, de nem ez az egyetlen légzőszervi betegség, ami a számlájára írható.

cover-cigi-okjpg
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Minden évben május 31-én tartják meg a WHO - World Health Organization - Egészségügyi Világszervezet - által életre hívott dohányzásmentes világnapot, melynek évről évre más téma kerül a fókuszába. Idén a dohány és a tüdő egészségének összefüggéseiről esik szó, amiről már sokat lehetett olvasni, de még mindig nem eleget.

A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét! Mindenki látott már hasonló feliratokat, de sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztetést.

Évente 28-30 ezer ember hal meg hazánkban a dohányzás miatt

Az európai régióra vonatkozó nemzetközi statisztika egyáltalán nem kedvező: a 2015-ben elhunyt 4,2 millió dohányos 46%-a szív- és érrendszeri betegség következtében vesztette életét. A KSH statisztikái szerint Magyarországon a 18. életévüket betöltöttek 28%-a dohányzik, ami több mint 2 millió főt jelent. Évente pedig 28-30 ezer ember hal meg hazánkban a dohányzás miatt kialakult szív- és érrendszeri betegségben - például szívinfarktus, stroke, koszorúér-betegség, szívelégtelenség. Ezen betegségek esetében a legfontosabb a prevenció: a dohányzásról való leszokás, az elhízás elkerülése, az egészséges étrend kialakítása és a rendszeres testmozgás.

szoveg-ajanlo

A COPD visszafordíthatatlan, és nem gyógyítható

Az talán már közismert, hogy a dohányzás a szív- és érrendszeri betegségek mellett a tüdőt is veszélyezteti. A dohányzás tüdőrákot okozhat, de a tüdőrák nem az egyetlen légzőszervi betegség, ami a dohányzás számlájára írható. Ilyen betegség a COPD is - krónikus obstruktív tüdőbetegség -, a tüdő visszafordíthatatlan károsodásával járó, fokozatosan súlyosbodó betegség, melynek során a légutak beszűkülnek, a tüdőszövet károsodik - lényegében a tüdő gyors öregedése zajlik. A betegség előrehaladása manapság már - a különböző, akár környezetkímélő változatban is elérhető inhalátorok használatával - lassítható, a tünetek enyhíthetők, azonban a COPD jelenleg sajnos nem gyógyítható. A krónikus dohányzók 15-20%-ánál alakul ki súlyos COPD, míg a dohányzók többségénél enyhe tüdőfunkció-zavar jelentkezik.

A COPD nemcsak Magyarországon tekinthető népbetegségnek, de világszerte is több mint 328 millió embert érint. A hazai statisztikai adatok szerint a tüdőgyógyászati ellátásban jelenleg mintegy 190 ezer beteget tartanak nyilván, bár sajnos valószínű, hogy a betegek tényleges száma ennél jóval nagyobb lehet.

A passzív dohányzás miatt is kialakulhat súlyos betegség

A dohányfüst miatt a passzív dohányosok sincsenek biztonságban. A hazai törvényi szabályozás a nyilvános helyeken való dohányzást képes visszaszorítani, de sajnos az otthonokban történő passzív dohányzási ártalmakra nem tud hatni. Fontos tudni, hogy a passzív dohányzás is vezethet légúti hörgőszűkülethez, tüdőbetegséghez, és szerepet játszhat a már fennálló légúti betegségek, például az asztma súlyosbodásában.

Akármennyire nehéz leszokni, azt nem szabad elfelejteni, hogy messzemenően a dohányzásról való leszokás az, amivel a legtöbbet lehet tenni a tüdő egészségéért. Aki megpróbál leszokni, annak érdemes a környezetében érdeklődnie a sikeres és sikertelen kísérletekről, mert sokat lehet tanulni ezekből a példákból.

A cikk az ajánló után folytatódik

Tibor - 54, cégvezető - így számol be sikeres leszokásáról: - Erős dohányos voltam, és sok-sok próbálkozás után, egyik napról a másikra tettem le a cigit. A leszokás első két-három hónapja alatt minden gondolatom az volt, hogy de jó lenne rágyújtani. Folyamatosan koncentrálnom kellett arra, hogy ne engedjek a kísértésnek, és arra gondoltam, ha ez ilyen intenzív szellemi erőfeszítést igényel, akkor sokáig nem fogom bírni. De három hónap után érezhetően enyhült a nyomás, és már voltak olyan órák, hogy nem jutott eszembe a cigaretta. Innentől sokkal könnyebb volt, és tudtam, hogy ez a leszokási kísérletem sikerülni fog. De kellett még egy év, mire úgy éreztem, hogy biztonságban vagyok.

A leszokást követően érdemes elkezdeni az aktív testmozgást, sportolást. A fizikai teljesítmény folyamatos javulásnak indul, ami a mindennapi tevékenységek során már egy hónap után is olyan értéket jelent, amit kár lenne sutba dobni azzal, hogy valaki újra rágyújt. Fokozatosságot itt is érdemes tartani, hiszen a tüdő számára is megterhelő lehet a hirtelen, intenzív mozgás.

Zsolt - 40, fitneszedző: - Azok a klienseim, akik a rendszeres sportolás mellett dohányoznak, általában hamarabb elfáradnak, kisebb terhelést bírnak. Sportoláskor az izomzatnak oxigénre van szüksége, amivel a dohányzás miatt a már kevésbé egészséges tüdő nehezebben képes az izmokat, a szervezetet ellátni. Ha a leszokás után valaki sportolni kezd, érdemes fokozatosan belekezdeni, hogy a tüdő is fel tudja venni az új ritmust.

A WHO a dohányzásmentes világnap apropóján idén is segít kampányával felhívni a figyelmet a dohányzás által okozott ártalmakra, és arra, hogy a dohányfüsttől a passzív dohányosok sincsenek biztonságban. Mindemellett fontosnak tartja az MPOWER elnevezésű intézkedéscsomag alkalmazását is, mely az egyes országokat ösztönzi, és segíti a leghatékonyabb, a dohánytermékek iránti kereslet csökkentését célzó, hatékony eszközök kidolgozásában és érvényesítésében.

Rákkeltő anyagok a munkában

A rákkeltő anyagok csaknem minden háztartásban megtalálhatók nagyon minimális mennyiségben. Ha viszont az ember a munkahelyén nap mint nap ki van téve a megbetegedés kockázatának, jobb tisztában lenni azzal, hogy a törvény szerint milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak.

A 10 legveszélyesebb munkakör, ahol állandó a rák kockázata: felelősségre vonható a munkáltató

Nézegess képeket!

Elolvasom

Borító- és ajánlóképek: Getty Images Hungary.

Ezt is szeretjük