• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Parlamenti vita az MTA átszervezéséről

Hírek 2019.06.13 Forrás: MTI
Parlamenti vita az MTA átszervezéséről

Kormány: az ország versenyképességét akarják növelni, ellenzék:  a törvény az akadémiai szabadság csorbításáról szól.

A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges törvénymódosítás vitájával folytatódott a parlament munkája.

Kormány: létrejön az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter expozéjában azt mondta, hogy a jelenleg fennálló rendszer nem hatékony, mert az intézményi K+F finanszírozás nem kötődik a teljesítményhez, a tudományos kiválósághoz, vagy az elért hatáshoz. Magyarország a gazdasági növekedés, a versenyképesség szempontjából meghatározó innováció területén 2017-ben az EU-ban a sereghajtók közé tartozott - tette hozzá.

A javasolt változások elsődleges célja az ország versenyképességének növelése a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek a megteremtésével - jelentette ki.

A kormány a gazdaságvédelmi akciótervben arról döntött, hogy a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt éves forrásmennyiséget 2020-ban 32 milliárd forinttal növeli meg - emlékeztetett. Ez nagy mértékben indokolja és halaszthatatlanná teszi a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs intézményrendszer valamint a finanszírozási struktúra átalakítását - mondta a politikus.

Az új struktúra részeként létrejön az egységes szerkezetű finanszírozás az egységes Nemzeti Kutatási és Innovációs (NKFI) alap formájában - jelentette be. A teljesítményalapú finanszírozás irányába való elmozdulás azt jelenti, hogy a többletforrásokból elsősorban az innovációs versenypályázatok, a tématerületi kiválósági program és a nemzeti kiválósági központok részesülhetnek.

Hangsúlyozta, hogy az NKFI alapban elkülönül az innováció és a kutatás finanszírozása. A kutatási alap forrásait kizárólag kutatóintézetek, felsőoktatási intézetek és egyéni kutatási kiválóságok finanszírozására lehet majd használni. Az innovációs alap támogatja majd a vállalati innovációt, a piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenységet - magyarázott.

Létrejön a kizárólag a kormánynak felelős Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT). Az NTT véleményt nyilvánít az NKFI alap felhasználásának az elveiről és ajánlásokat fogalmaz meg a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval összefüggő stratégiai kérdésekről - mondta.

Az alapfinanszírozás helyett a teljesítményalapon elosztott költségvetési támogatásra kell helyezni a hangsúlyt - szögezte le Palkovics László.

Létrejön az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH), ami hozzájárul a kutatóintézet hálózat hazai alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához - emelte ki. A javaslat a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi státuszát nem érinti - érvelt.

A törvénymódosítás nem érinti a kutatóhelyek jogalanyiságát, mert tevékenységüket az elnyert pályázataik, a megkötött szerződéseik, valamint az alapító okiratuk határozza meg - mondta.

A kutatóhálózat égisze alatt 17 központi költségvetési szerv működik majd.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkárságának fő döntéshozó szerve egy 13 fős irányító testület lesz - emelte ki. A testület hat tagját a kormány, másik hat tagját az MTA delegálja, de legalább kétharmadukat a tudomány művelői közül kell kiválasztani - szögezte le. 

 Fidesz: ez külföldi minták adaptációja

Pósán László, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: a törvénytervezet csupán külföldön már működő, jellemzően német mintákat adaptál a hazai viszonyokra, hozzátéve, így "aki ennek a jogszerűségét vitatja, az lényegében a németekkel vitatkozik".

Szavai szerint évtizedek óta jelentkező felvetés, hogy a tudománynak és eredményeinek nagyobb mértékben kellene a társadalom és a gazdaság javát szolgálni, és ebben a Magyar Tudományos Akadémiának sem sikerült megfelelő eredményt elérni.

Arról beszélt: a tervezet célja megfordítani a hatékonysági trend romlását, mondván, az eredmények nem igazolták vissza azt, hogy az utóbbi évek mind nagyobb kutatási, fejlesztési és innovációsforrásai mellett is stagnáltak az eredmények.

Minden közpénzkiadással szemben teljesítménykövetelményt kell állítani - jelentette ki, azt hangsúlyozva, míg Nyugaton nő a tudományos intézmények szabadalmainak száma, Magyarországon "fájóan kevés" ilyen bejelentés születik.

Problémaként említette, hogy a jelenlegi rendszerben az akadémiai kutatócsoportok, szervezeti egységek nem tudnak kiválni vagy másokkal egyesülni, megjegyezve, ezen a problémán is változtat elfogadása esetén a javaslat.

 Jobbik: ez szomorú csúcspont

"Szomorú csúcspontnak" nevezte a tervezetet Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka, aki azt hangsúlyozta: a kormányzat korábban nem élt érdemi kifogással, nem tett komoly javaslatokat az akadémiai beszámolókkal kapcsolatban.

Az ellenzéki képviselő szerint bizalmi válságot okozott a teljes központosítás irányába mutató tervezet, kijelentve, a történteknél jóval többet érdemel a magyar tudományos élet, majd aggodalmát fejezte ki, hogy a magyar tudományos élet elveszít ötezer fiatal kutatóját, akiknek most vált bizonytalanná a helyzete.

Arról beszélt: már nyugaton is komoly kritikák érik a kizárólag teljesítményalapú finanszírozást, és hangsúlyozta: pártja szükségesnek tartja és támogatja az akadémiai és egyetemi kutatóhálózat modernizálását, 21. századi színvonalának biztosítását, hozzátéve, alapvetően átdolgozandónak tartják a törvénytervezetet.

A vezérszónoki hozzászólásokkal tovább folytatódott a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges törvénymódosítás vitája a parlamentben szerda este.

KDNP: csökkenteni lehet a rendszer széttagoltságát 

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, hogy a versenyképes gazdaság feltétele a hatékony intézményrendszer, illetve a kiszámítható, átlátható versenypályázati rendszeren alapuló, a versenyt és az együttműködést egyaránt ösztönző finanszírozás.

A források koncentrálása révén csökkenteni lehet a rendszer széttagoltságát és növelni annak eredményességét - hangsúlyozta. A kormányzat olyan egységes konstrukciót kíván létrehozni, ami elősegíti a kutatási, fejlesztési eredmények hasznosulását és a szakmai együttműködések, innovációs hálózatok létrehozását és működését - közölte.

A javaslat alapján egységessé válik az innovációs és kutatási finanszírozás. Az új finanszírozási struktúra a kiválósági, a társadalmi kihívások alapján meghatározott valamint a vállalati innovációt elősegítő kutatásokat támogatja - hangsúlyozta.

 A kormány szándéka az, hogy Magyarország Európai szinten is élenjáró kutatási, fejlesztési és innovációs teljesítményt nyújtson a jövőben - jelentette ki.

 MSZP: a törvény az akadémiai szabadság csorbításáról szól

 Hiller István (MSZP) hangsúlyozta, hogy a törvény nem szolgálja az ország érdekeit. A jogszabályt három részre lehet osztani, az MTA kutatóintézeti hálózatának leválasztására, az alapfinanszírozás megszüntetésére, valamint az akadémiai vagyon elvételére - mondta.

Hangsúlyozta, hogy a kormány és az MTA létrehozott egy értékelő vegyes bizottságot, amelynek jelentése megállapította, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata Európában a legjobbak közé tartozik. Annak gyökeres átalakítására nincs szükség, de lehet rajta fejleszteni - idézett a jelentésből a politikus.

A jogszabályban tükröződik a kormány hatalomfelfogása, a jogszabálynak csak tárgya a Magyar Tudományos Akadémia - jelentette ki. A törvény nem a kutatás színvonalának emeléséről, hanem a tudományos kutatás állami, kormányzati kontrolljának megerősítéséről szól - fogalmazott. Ez a törvény az akadémiai szabadság csorbításáról szól - összegzett.

 DK: ez a kutatás és a felsőoktatás halálos ítélete 

A tudományos kutatás és a felsőoktatás halálos ítéletének nevezte a tervezetet Arató Gergely, a DK vezérszónoka, és arról beszélt: az átalakítás után nem lesz, aki Magyarországon tartsa, illetve külföldről visszacsábítsa a kutatókat.

Hangsúlyozta, hogy az átalakítás okozta károk helyrehozatalához évtizedekre lesz szükség, hozzátéve, "ebből a lépésből nemzetközi balhé lesz". Reményének adott hangot, hogy az elképzelés ugyanara a sorsra jut majd, mint a közigazgatási felsőbíróságok létrehozása.

Arató Gergely szerint a tervezetből egyetlen szándék látszik, mégpedig kivenni a kutatások és a finanszírozásuk feletti ellenőrzést a tudományos közösség kezéből.Kifogásolta azt is, hogy a támogatásokról döntő testületben kisebbségbe kerülnek a tudósok.

 LMP: induljon érdemi párbeszéd   

Érdemi párbeszédet sürgetett a kérdésben Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka, aki szerint az akadémia jövője nemzeti ügy, amely most nem a nemzeti érdek szerint látszik alakulni.

Reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök éppúgy felülbírálja álláspontját, mint a közigazgatási felsőbíróság esetében, hangsúlyozva, hogy se a tudomány, se a politika nem lehet öncélú, csak közcélú.

 A helyzet párbeszéden alapuló rendezését szorgalmazva Keresztes László Lóránt kiemelte: már így is hatalmas károkat okozott ez az elképzelés a magyar tudományos életben 

 Párbeszéd: itt nincs koncepció, csak einstandolás 

A Párbeszéd vezérszónoka, Mellár Tamás szerint az átalakításról szóló elképzelésben nem látszik koncepció, csak einstandolás, hozzátéve, a tervezetből nem derül ki, hogyan serkenti az innovációt és a versenyképességet ez a változtatás. Hangsúlyozta: éppen abba a humántőkébe kellene többet fektetni, amit az utóbbi években lerombolt a kormány, amely szerinte nem tűri a független intézményeket, és elhallgattatja azokat, amelyek ellenvéleményt fogalmaznak meg.

Mindig is lehet jobbat csinálni - jelentette ki az ellenzéki politikus, aki megemlítette, publikációk arányában jó helyen áll nemzetközi viszonylatban az MTA.

 Ellenzék: a kormány tönkreteszi az MTA-t

 Szél Bernadett (független) azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a nemzeti szuverenitás egyik alapköve, de a kormány most tönkreteszi az intézményt. A törvénnyel három alapprobléma van, a megszállás, a kivéreztetés és a kisajátítás - fogalmazott a képviselő.

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, hogy az intézkedés valós felelőse Orbán Viktor miniszterelnök, aki most "elvitet egy balhét" a miniszterével. A törvénymódosítás egy pontos látlelete annak, ahogy a kormány kormányoz - jelentette ki a politikus. A felállítandó új rendszer előnyeit ecsetelte a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges törvénymódosítás vitája során a szakminiszter a parlamentben szerdán késő este.

Palkovics: magasabb szintű függetlenség, nagyobb források   

Az átalakítás előnyeit ecsetelte Palkovics László szakminiszter a vitában, hangsúlyozva, a tervezetből tisztán látszik a létbiztonság, az irányítás és a költségvetés mikéntje, ugyanakkor nem olvashatóak ki belőle az ellenzék által hangoztatott kifogások.

Egy jobb rendszert akarunk létrehozni - jelentette ki, megjegyezve, "nem igazi félelmek" élnek az elképzeléssel szemben.

A függetlenségről szólva kiemelte, az "felkerült a parlament közvetlen irányítása alá", a kutatás-fejlesztésre fordított állami források 32 milliárd forinttal való emelése 25 százalékos bővülést jelent. Hangsúlyozta, 2003 óta érdemben nem változtak - 120-ról 133 milliárd forintra emelkedtek - a kutatás-fejlesztésre fordított állami pénzek, hozzátéve, a GDP 1,33 százalékát fordítják erre a célra, de a kiadások háromnegyedét a magánszféra állja, és a következő években ennek az aránynak a megtartása a cél.

A miniszter megjegyezte: maga is ismeri az alapkutatás értékét, maga is dolgozott ezen a területen, az akadémiai vagyon "einstandolásáról" szóló felvetésekre válaszolva pedig kijelentette, "a magyar kormány senkinek a vagyonát nem veszi el", senki nem akarja az intézményektől ezeket az épületeket, felszereléseket tulajdonba kapni.

A forrásokat elosztó testületről szólva elmondta: annak kétharmada a tudomány művelői közül kerül ki, a 13 ember pedig személyében felelős a kutatóintézeti hálózat működéséért.

A miniszter a vita lezárása után zárszavában azt mondta, hogy Széchenyi István nem akarta, hogy az MTA kutatóintézet hálózatot működtessen. Úgy fogalmazott: ez a helyzet lehetővé teszi, hogy visszaállítsák a Magyar Tudományos Akadémia tanácsadó szerepét.

Legolvasottabb cikkeink