Agyi keringészavart (vértelen stroke) utánzó állapotok

Dr. Fehér Gergely
szerző: Dr. Fehér Gergely, neurológus - WEBBeteg
megjelent:

Az agyi keringészavar (stroke) a halálozás egyik legfontosabb és a rokkantság vezető oka. Agyi keringészavarról tágabb értelemben akkor beszélünk, ha az egész agy, illetve bizonyos agyterületek vérkeringése a kritikus szint alá esik, mely idegrendszeri tünetek fellépéséhez (bénulás, beszédzavar, látászavar stb.) vezet.

Ezt okozhatja például érelzáródás is (ez egyben a leggyakoribb ok), de egész szervezetet érintő folyamatok (pl. lázas állapot, kiszáradás, szívinfarktus stb.) is az agy keringését befolyásolhatják, akár tüneteket is okozva.

Szakmai értelemben agyi keringészavar alatt az agy ereit (artériák, vénák) érintő kórképeket értjük, ide tartozik a vértelen stroke, a vérzéses stroke, az agyi vénás trombózis és a subarachnoideális vérzés.

Ezek közül messze leggyakoribb a vértelen (érelzáródásos) stroke, mely az összes keringészavar 80-90%-ának hátterében áll. A betegség a sürgősségi ellátás keretei közé tartozik, fellépésekor a beteget azonnal kóházba kell szállítani, célszerű a beteget speciális, úgynevezett stroke centrumba vinni, ahol mihamarabb megkísérlik eltávolítani az elzáródást okozó vérrögöt, mind infúziós (thrombolysis), mind műtéti beavatkozások (thrombectomia) segítségével.

Fontos tudni, hogy akadnak olyan kórképek is, melyek az érelzáródásos stroke-hoz nagyon hasonló tüneteket tudnak okozni, de a tünetek hátterében mégsem vérrög okozta keringészavar áll. Cikkünk ezen kórképeket tárgyalja.

Vértelen stroke-ot utánzó állapotok

Komplikált (aurás) migrén: A migrén az egyik leggyakoribb elsődleges fejfájásforma, mely sokak életét megkeseríti. Az esetek 80-85%-ában csupán fejfájás lép fel, de néha lehetnek átmeneti (60 percen belül szűnő) megelőző (aura) tünetek is. Ezek túlnyomó része látászavart jelent, de indulhat akár beszédzavarral, végtaggyengeséggel, féloldali bénulással vagy akár szédüléssel, kettős látással is. Segít az elkülönítésben, hogy a migrénes betegek döntően fiatalok, nincsenek hajlamosító tényezőik (pl. magasvérnyomás-betegség stb.) és panaszaik már többször fordultak elő életük során. Sajnálatos módon azonban a migrénesek (különösen az aurás migrénesek) stroke-rizikója az átlagemberénél magasabb. Kérdéses esetben speciális CT (perfúziós CT), illetve MR (diffúziós/perfúziós MR) segíthet a kérdés megválaszolásában, de ezek rutinszerűen kevés helyen elérhetőek.

Bővebben Az aurás migrén

Epilepsziás rosszullét: Epilepsziás rosszullét esetén ki tud alakulni végtaggyengeség, bénulás is (úgynevezett Todd-paresis). Ha tanúja nem volt a rosszullétnek, a betegtől információ gyakran nem is nyerhető, általában csak egy zavart, gyakran beszédképtelen beteget látunk féloldali gyengeséggel. Komplikálja a képet, hogy stroke esetében mintegy 3%-ban korai epilepsziás rosszullét is ki tud alakulni, mely egyértelműen a keringészavar következménye. EEG-vizsgálat segíthet, de kivitelezése hosszadalmas. Perfúziós CT, illetve perfúziós/diffúziós MR-vizsgálat eredménye perdöntő lehet.

Alacsony vércukorszint (hypoglycaemia): Mivel a központi idegrendszer energia- és keringési felhasználási igénye nagy, a legfontosabb tápanyag, a cukor szintjében bekövetkezett változásokra igen érzékenyen reagál. Az alacsony vércukorszint mindenféle neurológiai tünetet tud produkálni, így ennek mérése kötelező bármilyen vérrögoldó kezelés elvégzése előtt, hisz ilyenkor a vércukorszint rendezésével párhuzamosan a panaszok megszűnnek, bármilyen egyéb beavatkozás felesleges.

Bővebben A hipoglikémia - Mi történik, ha leesik a cukrunk?

Túladagolás: Mindenféle központi idegrendszerre ható gyógyszer, illetve alkohol vagy drogok használata is idegrendszeri tünetekhez tud vezetni. Kiemelendő, hogy a manapság népszerű GINA, illetve úgynevezett biodrogok (potpourri stb.) használata egyáltalán nem veszélytelen, ellentétben azzal, amit nevükből gondolnánk, egyszeri használat során is fel tudnak lépni bénulások, veszélyes görcsrohamok, akár légzésleállás is. Toxicológiai vizsgálat segítségünkre lehet a túladagolás eredetének kiderítésében.

Hisztéria (konverziós zavar): Bizonyos pszichiátriai kórképek esetén előfordul, hogy a beteg szándékosan bénulásos, illetve egyéb tüneteket produkál. Ilyenkor tapasztalt neurológus el tudja különíteni a valódi tünetet a megjátszottól, de kérdéses esetben CT-, illetve MR-vizsgálat is segíthet.

Bővebben A disszociatív zavarok (hisztéria) és tüneteik

Korábbi stroke: Sok stroke-on átesett beteg maradványtünetekkel gyógyul. A korábban is meglévő bénulás súlyosbodása esetén újabb érkatasztrófa csak az esetek kis részében igazolódik. Mindenféle olyan folyamat, ami az agy keringését befolyásolhatja (láz, kiszáradás, hasmenés stb.) a meglévő tüneteket tudja rontani, de ez nem újabb agyérelzáródás következménye.

Ez a cikk is érdekelheti Stroke után - A leggyakoribb kérdések

Központi idegrendszeri daganatok (agydaganat): Noha az agydaganatok döntően lassan fejlődnek ki és okoznak tüneteket (pl. hetek alatt előrehaladó gyengeség vagy meglassultság), az esetek mintegy 10-15%-ában előfordul, hogy egy hirtelen kialakuló bénulás vagy beszédzavar hátterében kimutathatóak. CT- vagy MR-vizsgálat során általában jól láthatóak.

Ez a cikk is érdekelheti Az agydaganat tünetei és típusai

Agyhártyagyulladás (meningitis): Ha a betegnél láz, fejfájás lép fel bénulások, vagy görcsroham mellett, agyhártyagyulladásra mindig gondolni kell. Csapdás, hogy bizonyos betegek védekezőrendszere károsodott (pl. cukorbetegekben vagy ízületi gyulladás miatt szteroidot szedőknél), így láz vagy egyéb fertőzésre utaló tünetek kezdetben akár hiányozhatnak is. Laborvizsgálat során azonban jól látszódnak a gyulladásos jelek és agyvízvétel megerősítheti vagy kizárhatja a diagnózist.

Tovább A stroke és tünetei

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Fehér Gergely, neurológus, agyérbetegség-specialista

Cikkajánló

Ízületi fájdalmak
Ízületi fájdalmak

Milyen okai lehetnek? Hogyan kezelhető?

Tavasz és fájdalom
Tavasz és fájdalom

Mit tehetünk a fájdalom ellen? (x)

WEBBeteg összeállítás - Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász és Dr. Tóth Sára Rebeka
WEBBeteg - Dr. Fehér Gergely, neurológus
WEBBeteg - Dr. Fehér Gergely, neurológus
WEBBeteg - Dr. Fehér Gergely, neurológus
WEBBeteg - Dr. Vajda Orsolya, háziorvos
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.