Azoospermia - Amikor nincs hímivarsejt az ondómintában

Dr. Benyó Mátyás
szerző: Dr. Benyó Mátyás, urológus, andrológus - WEBBeteg
frissítve:

Mi okozhat azoospermiát? Mik a rizikófaktorok? Milyen jelek utalnak rá? Miből veheti észre a páciens, hogy nála fennáll ez az állapot? Milyen vizsgálatokkal mutatható ki? Milyen következményei lehetnek? Hogyan lehet kezelni?

Az azoospermia azt az állapotot jelenti, amikor nem található hímivarsejt az ondómintában. Ez szabad szemmel nem állapítható meg, andrológiai laboratóriumi módszerekkel kell megvizsgálni az ejakulátumot a WHO hatályos irányelve alapján (jelenleg a WHO 2010. évben kiadott irányelve az előírt módszer).

Mi állhat az azoospermia hátterében?

A hímivarsejtek hiánya az ondómintában még nem zárja ki a herében meglévő spermiumképzést. Az ondófolyadék a prosztata (35%), az ondóhólyagok (60%) és a mellékherék (5%) folyadékainak keveredéséből jön létre. Utóbbi tartalmazza a hímivarsejtekben gazdag részt. Ondóürüléskor az első frakció tartalmazza ezt, ezért a helytelen mintaleadás is eredményezheti az azoospermia „helytelen diagnózisának” felállítását.

Az egyik legfontosabb szempont azoospermia esetén annak a megállapítása, hogy található-e ondóúti elzáródás. Az e célból végzett rutin vizsgálatok közé tartozik az ondó mennyiségének meghatározása, a heretérfogat mérése, illetve a szérum hormonszintek meghatározása (FSH, LH, tesztoszteron). Amennyiben a mellékhere térfogata nagyobb, csökkent az ondó mennyisége, akkor inkább obstruktív azoospermia (OA) valószínűsíthető. Az ondovezetékek vizsgálata szintén fontos, mivel például genetikai betegség (cisztás fibrózis) is okozhat eltéréseket azokban (kétoldali hiány). Művi meddővé tétel (vasectomia) szintén OA-t eredményez megtartott pH és térfogat mellett, mivel ilyen esetben a prosztata és az ondóhólyag funkciója megtartott.

Nonobstruktív azoospermia (NOA) jelenlétekor normál mennyiségű és összetételű lehet az ondó, a herevolumen csökkent és általában emelkedettek a here működését befolyásoló hormonszintek (FSH, LH). Ennek hátterében is számos ok állhat a genetikai betegségektől kezdve a heredaganaton és annak kezelésén át a hormonhatásokig. Megemlítendő, hogy a külsőleg pótolt tesztoszteron fogamzásgátló hatású az agyalapi mirigy gátlása révén. Ennek révén a testépítés céljából használt férfi hormonok akár azoospermiás állapotot is előidézhetnek.

Milyen lehetőségeik vannak az azoospermiás férfiaknak arra, hogy biológiai szülők lehessenek?

Az elmúlt évtizedekben lehetősége nyílt az azoospermiás férfiaknak is arra, hogy biológiai szülők lehessenek a spermiumnyerési technikák és a modern asszisztált reprodukciós (assisted reproduction technique – ART) eljárásoknak (pl.: intracitoplazmatikus spermium injektálás - ICSI) köszönhetően, melyeket a köznyelv „lombik programként” ismer.

A különböző spermiumnyerési technikáknak eltérő az indikációjuk, ezért a megfelelő műtéttípus megválasztásának és az eredményes kezelésnek feltétele a meddőség pontos hátterének a tisztázása.

NOA esetén károsodott a hímivarsejtek képzése a herékben, azonban egy-egy helyen spermiumképzés kisebb szigetekben még lehet jelen a herékben, így megkísérelhető a sebészi úton történő spermiumnyerés. NOA esetén elvégezhető beavatkozások a TESE (Testicular Sperm Extraction), régebbi nevén herebiopszia, vagy a microTESE (microsurgical Testicular Sperm Extraction – mikroszkópos spermiumnyerés heréből). A TESE előnye, hogy végezhető helyi érzéstelenítésben, találati aránya több helyről történő mintavétellel növelhető. Hátránya, hogy a csak felszínes herecsatornák kerülnek elemzésre, a központiak felderítetlenek maradnak, illetve nem célzottan kerülnek eltávolításra a tágabb herecsatornák.

Mikrosebészeti műtét (microTESE) a TESE eredménytelensége, illetve kisebb heretérfogat, valamint jelentősen emelkedett FSH-értékek esetén mérlegelendő. A beavatkozás során az operációs mikroszkóp segítségével a herék teljes megnyitása során a tágabb herecsatornák beazonosíthatók, kinyerhetők, melyek nagyobb valószínűséggel tartalmaznak asszisztált reprodukcióra alkalmas hímivarsejteket.

OA jelenlétekor a spermiumképzés ép a herékben, de ondóúti elzáródás miatt a spermiumok nem jelennek meg az ejakulátumban. Nem felderíthető elzáródás esetén sebészi spermiumnyerés végzése javasolt. Az ilyen betegek kezelésének legjobb módszere éppen emiatt a MESA (Microsurgical Epididymeal Sperm Aspiration – mikroszkópos spermiumnyerés mellékheréből – technika alkalmazása). Operációs mikroszkóp segítségével, a mellékhere tágult csatornáinak leszívásával nyerhető ideális esetben hímivarsejtben gazdag minta.

A sebészi spermiumnyerés során nyert mintákat kórszövettani elemzés mellett minél hamarabb asszisztált reprodukciós központba kell juttatni felhasználás céljából, mely lehet azonnali felhasználás, fagyasztva tárolás, illetve mindkettő.

Dr. Benyó Mátyás PhD, urológus, andrológus szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Benyó Mátyás, urológus, andrológus

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.