• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Sokféle szakterületen működnek együtt a fül-orr-gégészek

Lapszemle 2019.09.07 Forrás: MedicalOnline
Sokféle szakterületen működnek együtt a fül-orr-gégészek

Az utóbbi évtizedekben a fül-orr-gégészeti műtéti paletta jelentős mértékben szélesedett.

Az elmúlt évtizedben egyértelműen látszik, hogy a minimál invazivitás a fül-orr-gégészetben is egyre inkább gyökeret ereszt – mondta dr. Gerlinger Imre egyetemi tanár, a Pécsi Tudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója a Medical Tribune-nek, amelyet MedicalOnline idéz. 

Miért nem „kis” szakma a fül-orr-gégészet?

Való igaz, hogy a köztudatban az él a mi szakmánkról, hogy úgynevezett „kis” szakma. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy főleg a kisebb kórházakban főleg a műtétek döntő többsége az orrmandulák, a garatmandulák eltávolítására korlátozódik, valamint az orrstátusz rendezését szolgálja. De kevésbé közismert az, hogy az utóbbi évtizedekben a fül-orr-gégészeti műtéti paletta jelentős mértékben szélesedett. Az idegsebészekkel kollaborációban mi végezzük az agyalapi sebészeti műtéteket. A könnytömlő betegségeit a szemészekkel együttműködve operáljuk. A nyaki daganatok eltávolítását követően a szájsebész és általános sebész kollégákkal karöltve végezzük a rekonstrukciókat. A mellső agyalap érintettségével járó műtétek az utóbbi években ugyancsak előtérbe kerültek, itt is idegsebészekkel kollaborálunk. Az óriás méretű pajzsmirigytumorok, illetve golyvák eltávolítása során együtt dolgozunk a mellkassebészekkel. Azok a kollégák, akik kevésbé szeretnek operálni, ugyancsak megtalálhatják számításaikat a fül-orr-gégészeten belül: az otoneurológusok foglalkoznak a szédüléssel, fülzúgással, arcidegproblémákkal hozzánk fordulókkal. Foniáterek feladata a hangképzés zavarainak gyógyítása. Az allergiás betegségek a lakosság legalább 20%-át érintik, ez a szakterület is jelentős szeletet képvisel betegellátásunkban. Audiológus szakorvosok nélkül lehetetlen lenne korszerű fülsebészeti ellátást biztosítani. Mindezek alapján talán mondhatjuk azt, hogy a fül-orr-gégészet egy nagyon széles palettán gyógyító szakma.

Merre fejlődik a szakma? Várhatók-e diagnosztikai terápiás újdonságok a közeljövőben?

Az elmúlt évtizedben egyértelműen látszik, hogy a minimál invazivitás a fül-orr-gégészetben is egyre inkább gyökeret ereszt. Erre példaként említhetem az endoszkópos fülsebészet megjelenését, valamint a navigációval asszisztált orrüregi és agyalapi sebészeti műtéteket. A fej-nyak sebészetben is megjelentek minimálisan invazív új módszerek, de a gégebetegségek ellátását is nagyban segíti az egyre korszerűsödő műszerpark. A közeljövőben a minimál invazív műtéti megoldások további elterjedését várom. A diagnosztikát illetően nagyot léptünk előre a korszerű leképezési technikák elterjedésével (MR, PET/CT, HRCT). Magyarországon is magas színvonalon kerülnek ellátásra a gége- és légcsőszűkületben szenvedő betegek, és napjainkban már nem maradnak ellátatlanul az elülső és oldalsó agyalapot érintő betegségek sem. Az elmúlt 10 évben tanúi lehettünk annak, hogy ugyancsak megújult az otoneurológiai kórképek diagnosztikája és terápiája.

A teljes interjú a portálon olvasható.

Legolvasottabb cikkeink