• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Ugyanaz az agyi ideghálózat állhat a skizofrénia és a depresszió mögött

Lapszemle 2019.09.17 Forrás: index.hu
Ugyanaz az agyi ideghálózat állhat a skizofrénia és a depresszió mögött

Egyre több függetlenként kategorizált mentális zavarról derült ki, hogy részben ugyanazon gének állnak a hátterükben.

Bár a mentális zavarok, közöttük a depresszió vagy skizofrénia, bár jellemzően eltérő tüneteket okoznak, részben ugyanazon agyi idegsejthálózatok működésén alapulhatnak. Ennek megfelelően pedig a kialakulásukra ható gének is közösek lehetnek - derült ki az Európai Neuropszichopatológiai Kollégium minapi koppenhágai konferenciáján, tudósít a New Scientist nyomán az Index.

Maxime Tequet és munkatársai az Oxfordi Egyetemről összesen 678 három és 18 éves közötti gyermek agyfelépítését, illetve -működését vizsgálta (az alanyok egyikénél sem diagnosztizáltak pszichiátriai rendellenességet). Azért a gyerekek agyát vizsgálták, mert az ő agyuk szerkezetét nagyobb arányban határozzák meg a gének, hiszen még nem volt idejük, hogy a környezeti hatások miatt rendellenességek jöjjenek létre agyukban.

Az eredmények szerint a magas és alacsony kockázatú csoportba tartozó gyerekek agya között jelentős, és számos agyterületre kiterjedő különbségek voltak. Ezután meghatározták azokat a területeket, amelyek a leginkább eltértek a mentális zavarokra nagyobb genetikai hajlamot mutató gyerekeknél. A kutatók szerint tehát e hálózat főszerepet játszik számos, eltérőnek tűnő mentális zavar kialakulásában, így sokféle betegség kezelésében hatékony lehet, ha ezeket célozzuk az újonnan kifejlesztendő terápiákkal - írták.

 

Legolvasottabb cikkeink