Továbbra is csökken a születések száma Kínában regionális felmérések szerint

A sugárkezelés hatásosan enyhítette a súlyos szívritmuszavart A rák ellen is használt sugárkezelés hatásosnak bizonyult a súlyos szívritmuszavar enyhítésére egy új, kis létszámú amerikai kutatásban.

A St. Louis-i Washingtoni Orvostudományi Egyetem 19 beteg részvételével folyt, mindannyian súlyos, életveszélyes szívritmuszavarban, úgynevezett kamrai tachycardiában szenvedtek és a kezelések nem segítettek rajtuk. Egyetlen nagy dózisú, a szívre irányított sugár jelentősen csökkentette a gyors szívveréssel járó rohamokat. Az eredményeket az Amerikai Onkológiai Sugárterápiás Társaság (ASTRO) Chicagóban szerdán zárult éves ülésén mutatták be. A kutatók arról számoltak be, hogy a terápia után egy évvel 72 százalékos, két év múlva 52 százalékos volt a túlélők aránya. Reményt keltőek a számok, különösen azért, mert a betegek olyan állapotban voltak, hogy már nem lehetett több katéterezést végrehajtani rajtuk. A résztvevők közül kilencen haltak meg két éven belül, hatan szívbetegségben - többek között szívmegállásban és a szívritmuszavar újabb jelentkezése miatt -, hárman nem szívproblémák miatt: egyikük balesetben, egy másik gyógyszermérgezésben, a harmadik hasnyálmirigyrákban. Két betegnél alakult ki szívburokgyulladás, ami a sugárkezelés gyakori mellékhatása, egy harmadik túlélőt meg kellett operálni, mert gyomra és szíve között sipoly alakult ki. Ezek a problémák a terápia után több mint három évvel léptek fel.

Az új eljárás nem igényel műtéti beavatkozást, csak EKG-vizsgálatot kell végezni és CT-felvételt kell készíteni a szívritmuszavar helyének meghatározására. A problémás hely radiációja egyetlen, nagy dózisú sugárral tíz percig se tart, se érzéstelenítésre, se kórházi kezelésre nincs hozzá szükség, a terápia után a páciens hazamehet.

A kutatók hangsúlyozták, hogy csak akkor szabad a sugárkezeléshez folyamodni, ha minden más lehetőséget kimerítettek.

Növekszik a menopauzán átesett nők koleszterinszintje Növekszik a menopauzán átesett nők koleszterinszintje - állapították meg több mint 100 ezer nő adatainak vizsgálatával az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) munkatársai.

Ananthan Ambikairajah szakértő elmondása szerint kutatásaik során arra jutottak, hogy a menopauzán átesett nőknél általában az ajánlott szint feletti az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) szintje.

Az LDL segíti a zsírsejtek szállítását a testben és gyakran rossz koleszterinnek is nevezik. A menopauzán átesett nők koleszterinszintje magasabb, mint a menopauza előtt álló nőké. Emiatt náluk magasabb a kardiovaszkuláris betegségek, például a szívbetegség és a szélütés kockázata. A szakértő szerint további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, mi okozza a növekedést. AZ LDL-t rossz koleszterinnek, míg a HDL-t (nagy sűrűségű lipoprotein) jó koleszterinnek tartják, de mindkettőre szükségünk van testünk működéséhez" - emelte ki a szakértő.

Az LDL-profil minden nő esetében más a kockázati tényezőktől függően. Ha valakinél nem áll fenn a túlsúly vagy a koszorúér-problémák kockázata, az LDL szintje lehet magasabb, mint annál, aki például túlsúlyos. A tanulmány rávilágít, hogy a menopauza után lévő nőknek ellenőriztetniük kell LDL-szintjüket és azt, hogy esetükben fennáll-e valamilyen rizikó.

Továbbra is csökken a születések száma Kínában regionális felmérések szerint

A városokban és vidéken egyaránt megfigyelhető csökkenő tendencia megfelel a népességkutatók előrejelzéseinek, akik szerint az újszülöttek száma az elkövetkező években tovább esik majd a távol-keleti országban. Az idei év első felére vonatkozóan országos adatot egyelőre nem közöltek, a regionális felmérések eredményei alapján azonban - területenként eltérő mértékben, - jelentős csökkenés volt megfigyelhető a születések számában.

A Kína délnyugati részén fekvő, csaknem 31 millió lakosú Csungking városában például a január-májusi időszakban mintegy 68 400 újszülöttet regisztráltak, ami kiugróan magas, közel 30 százalékos visszaesést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. A kelet-kínai Santung tartományban lévő, 9 milliós Vejfang városban az idei év első felében mintegy 55 800 gyermek született, így itt éves összevetésben 13,4 százalékos csökkenést mértek a születések számában. Az ország egyéb részein - az északnyugati Senhszi, a keleti Anhuj, délnyugati Szecsuan, valamint az északi Hopej tartományokban - 3 és 10 százalék közötti visszaesés volt tapasztalható az év első hat hónapjában.

A csökkenő tendencia hátterében több tényező áll. Visszaesés figyelhető meg a nők termékenységi rátájában, ami az egy nőre eső újszülöttek átlagát jelenti, valamint a szülőképes korú nők számában. A nők termékenységi rátáját 2018-ban a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság 1,55-ben állapította meg. A múlt évtizedben ez az átlag még 1,65 volt, csúcspontját pedig 2016-ban érte el, amikor 1,8-ra ugrott annak nyomán, hogy a korábban alkalmazott egykepolitika beszüntetésével Kínában minden párnak engedélyezték a második gyermek vállalását. A népesség számának megőrzéséhez szükséges ráta 2,1. A szülőképes korú - 15 és 49 év közötti - nők száma 2011 óta folyamatosan csökken, Kína ráadásul azzal a problémával küzd, hogy az 1979 és 2015 között érvényben lévő egykepolitika egyik következményeképpen súlyosan elbillent a társadalomban a nők és a férfiak aránya. Kutatói becslések szerint a kínai társadalomból jelenleg 30-40 millió nő hiányzik, emiatt pedig sok férfi nem talál magának párt.

A Senhszi tartományban található Jenan város statisztikai hivatala szerint az 1980-as és 1990-es években született párok számára a gyermekvállalás már nem feltétlenül jelenti a házasság lényegi elemét, míg a 30-as és 40-es korosztály nehézségekkel küzd a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartásában, így jellemzően inkább letesznek egy második gyermek vállalásáról. Több tartomány statisztikai hivatalai emellett a gyermekneveléssel járó magas költségeket jelölték meg a születések számát befolyásoló tényezőként. Az újszülöttek számának csökkenése azért is lényegi kérdés, mert szakértők szerint Kína gazdasági fejlődésének fenntartása csak akkor lehetséges, ha megoldást találnak a társadalom elöregedésének problémájára. Előrejelzések szerint 2030-ra a 60 éven felüliek fogják kitenni a népesség több mint negyedét.

A kínai kormányzat tett már lépéseket a helyzet kezelésére: 2012-ben például fizetett szülési szabadságot vezettek be az anyák számára. A regionális statisztikai hivatalok továbbá az óvodai férőhelyek számának bővítésére, a terhességi ellátás költségeinek nagyobb arányú visszatérítésére, valamint további óvodai és bölcsődei szolgáltatások kialakítására tettek javaslatot a gyermekvállalás ösztönzése érdekében.