A 30 éves férfi 4 évvel ezelőtt egy balesetben 15 métert zuhant. Megsérült a gerince és mind a négy végtagja lebénult. A következő két évét kórházban töltötte - közölte a BBC hírportálja . A férfi 2017-ben részt vett a Grenoble-i Egyetem és a Clinatec kutatóközpont exoskeletonos, vagyis külső vázas kutatásában. Agyának felszínére, a mozgásirányítási terület fölé két implantátumot ültettek be a kutatók. Mindegyik eszközön 64 elektróda érzékelte az agytevékenységet és közvetítette a jeleket egy számítógépnek.
A kar mozgatása nehezebb volt
Először számítógépes játékkal kellett gyakorolnia virtuális figurájának mozgatását az agyi implantátum segítségével, majd ráerősítették az exoskeletont, hogy próbáljon meg mozogni benne. "Ilyen lehetett, amikor az ember az első lépéseket tette meg a Holdon. Előtte két évig nem tudtam járni, elfelejtettem, milyen állni, és azt is, hogy magasabb vagyok, mint a többiek a laborban" - mesélte Thibault, aki azt kérte, családnevét ne közöljék. Mint mondta, a karok mozgatása bonyolultabbnak bizonyult, így tovább tartott, míg ezt is megtanulta.
A 65 kilogrammos robotszerkezet nem tudja teljes mértékben visszaadni a mozgáskészséget, mégis nagy lépést jelent azokhoz a hasonló elven működő szerkezetekhez képest, amelyek egy-egy végtag gondolati irányítását tették lehetővé. A férfi úgy tudott mozogni, hogy a vázat a mennyezethez erősítették, nehogy elessen benne. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szerkezetet egyelőre nem lehet a laboratóriumon kívül használni.
Az önálló járás a cél
Az önálló járás elérése még messze van, ugyanis nincsenek meg a gyors és pontos mozdulatok, amelyekkel az elesést meg lehetne előzni - magyarázta Alim-Louis Benabid, a Clinatec vezetője. Thibault-nak 71 százalékban sikerült keze és lába mozgatásával, valamint csuklója elfordításával megérintenie a kijelölt célpontot. "Megmutattuk, hogy az alapelv helyes, és bizonyítottuk, hogy az exoskeletonnal fokozni tudjuk a páciens mobilitását" - mondta a szakember. További terveik között szerepel az ujjak mozdulatainak irányítása is.
A gondolattól a mozdulatig 350 ezredmásodperc telhet el. A tudósok ehhez az implantátumonként 64 elektródából csak 32-t használnak. Nagyobb kapacitású számítógépekkel vagy mesterséges intelligenciával tehát van még lehetőség további agyi jelek olvasására.