A fejfájások okai

A fejfájás okának megállapítása nem egyszerű feladat, hiszen nagyon sok betegség jár fejfájással. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a Fejfájás-kórképek Nemzetközi Osztályozása egy több mint 200 oldalas kiadvány.

Kiváltó okuk alapján a fejfájások két fő csoportra oszthatóak: elsődleges (önálló) fejfájások, illetve másodlagos (tüneti) fejfájások.

A fejfájást átélő emberek többsége attól fél, hogy panaszait valamilyen súlyos betegség (agydaganat, agyvérzés stb.) okozza. Ezek a súlyos betegségek szerencsére ritkán fordulnak elő: a fejfájásbetegek többségének panaszait önálló fejfájáskórképek okozzák. A legtöbb önálló fejfájástípus hol ritkábban, hol gyakrabban visszatérő rohamok formájában jelentkezik: a rohamok közötti időben a betegek panaszmentesek. Ahogy a későbbiekben látni fogjuk, az önálló fejfájásokért a fájdalomérző rendszer megváltozott működése felelős.

A fejfájások másik nagy csoportjába olyan fejfájások tartoznak, amik valamely alapbetegség következtében, annak egyik tüneteként alakulnak ki. Az agy egyes betegségei mellett magas vérnyomás, szemészeti, fogászati, fül-orr-gégészeti, belgyógyászati és reumatológiai kórképek is okozhatnak fejfájást. Ilyen esetben a fejfájás mellett az alapbetegség egyéb következményei (tünetei) is észlelhetők.

Másodlagos fejfájásra, elsősorban koponyaűri vérzésre utal, ha valaki élete első, vagy a korábbiaknál lényegesebb erősebb fejfájását éli át, különösen, ha ez ütésszerű hirtelenséggel kezdődik. Fej-nyaki sérülést követően fellépő fejfájás elsősorban koponyaűri vérzésre utal. Idősebbek és véralvadásgátlót szedők körében kisebb trauma is okozhat vérzést.

Tarkókötöttség, láz mellett jelentkező fejfájás agyhártyagyulladásra utal. Fejfájás és tudatzavar (aluszékonyság), illetve fejfájás és agyi működészavar (pl. féloldali gyengeség vagy zsibbadás) vérzésre, agyi érbetegségre, vagy daganatra utal. Féloldali, heves, szemkörnyéki fájdalom glaukómás rohamra utalhat, amit a kórosan magas szemnyomás okoz. Mivel a legtöbb önálló fejfájás a serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, szintén más betegségre utal, ha valakinek ötven éves kor felett kezdődik fejfájása. Szintén szervi betegség gyanúját veti fel, ha egy korábbi kezdetű, „bejáratott” fejfájás megváltozik.

Fájdalomcsillapítók és migrén

Ugyanakkor a gyakori fájdalomcsillapító-fogyasztás mellett a migrén klinikai képe is megváltozhat: gyakoribb, de kevésbé erős, enyhébb kísérő tünetekkel járó fejfájás alakulhat ki. Fokozatosan egyre gyakoribbá, erősebbé, illetve tartósabbá váló (progresszív) fejfájás elsősorban térszűkítő folyamat (daganat, esetleg koponyaűri vérzés) lehetőségét veti fel, de hátterében a fájdalomcsillapítók túlzott használata is állhat. Nyilvánvaló, hogy ha daganat, tbc, AIDS vagy más, rendszerszintű betegség miatt kezelt embernek alakul ki fejfájása, akkor a fejfájás az alapbetegség vagy szövődményei koponyaűrön belüli megjelenésére utal.

Bár a legfontosabb fejfájástípusokat minden orvosnak ismernie kell, a fejfájások rengetegében a neurológusok tudnak legjobban eligazodni. A legmagasabb szintű ellátást a speciális fejfájáscentrumok nyújtják.

Tovább Hogyan kezelhető a migrén?

(Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens - Készült a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. támogatásával)

Anyaglezárás dátuma: 2019.08.05.

PP-GEP-HUN-0196