• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Baromorvoslás, kénégénybódítás, mumifikált kisfiú

Lapszemle 2019.11.08 Forrás: Index
Baromorvoslás, kénégénybódítás, mumifikált kisfiú

A majdani Semmelweis Egyetem nem csak a magyar orvosképzés szülőágya, de az állatorvosképzés bölcsője is volt.

A ma Semmelweis Egyetem néven működő intézmény jogelődjét, a Nagyszombati Egyetem orvoskarát 1769. november 7-én alapította meg Mária Terézia. A terveket a császár- és királynő udvari orvosa készítette el, és a bécsi egyetem orvosi fakultásának szerkezetét vette ehhez alapul. Annak előtte a magyar orvosok csak külföldön tanulhattak, így ekkor született a magyarországi szervezett orvosképzés, írja az Index.

Az orvosképzés kezdetben nagyon különbözött a maitól. A képzés időtartama sem volt szabályozva, ahogy a kötelezően hallgatandó tárgyak sem voltak lefektetve, és a vizsgák rendje is nagy változatosságot mutatott. A sebészet akkor még nem tartozott szorosan az orvostudományhoz, sokkal inkább afféle iparosmunkának tekintették, és ennek megfelelően céhekben képezték a tanoncokat. 

Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy az orvosképzés, hogy felnőjön a kor egyre szigorúbb igényeihez, reformra szorul. Először a tanulmányi követelményeket szigorították, és egyre több kurzust írtak elő a medikusoknak, majd az egyre csak terebélyesedő kart az azt addigra már befogadni képtelen Nagyszombatról Budára költöztették át. Ekkor az intézmény még csak nyolcéves volt, de hét év múlva újra költöztek, ezúttal a Duna túlpartjára, ahol a klinikai ágyak száma 16-ra növekedett. Mint az egyetem visszatekintésében írják: A gyorsan fejlődő Pest az eddigiekhez képest gazdagabb és változatosabb beteganyagot biztosított.

A majdani Semmelweis Egyetem nemcsak a magyar orvosképzés szülőágya, de az állatorvosképzés bölcsője is volt. II. József adott utasítást 1787-ben az orvoskaron belül létesítendő állatorvos-tudományi intézet felállítására, amelyet akkor a mainál sokkal szemléletesebben baromorvoslásnak hívtak.

Az állatok jelentették az alapját az orvostudomány talán legnagyobb vívmánya, a védőoltások bevezetésének is. A vakcinálás magyarországi meghonosítása is az akkor Magyar Királyi Egyetem néven működő intézményhez kötődik. A 19. század első évében kezdték meg a páciensek tehénhimlővel történő oltását a feketehimlő ellen. Ebből nőtt ki néhány évtized múlva a védőhimlőoltó intézet, mert régen mindennek sokkal jobb neveket tudtak adni. 

(Fotó: Semmelweis Egyetem)

Legolvasottabb cikkeink