A szív- és érrendszeri betegségeknek két olyan kockázati tényezője is van, amelyek kívülről nézve nem láthatók, nem okoznak tüneteket, tehát csak szűréssel lehet észrevenni őket: a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás. Ezek mindkét nemet érintik, tehát az ebből fakadó szívbetegségek is mindkét nemnél kialakulnak. De vajon mi a különbség a nők és a férfiak veszélyeztetettsége és a tünetek között?

A férfinak helyt kell állnia!

Ha kétkezi munkát végez, akkor a fáradtság miatt, ha szellemi munkát végez, akkor a hosszú munkanap miatt nem megy orvoshoz a férfiak nagy része. Pedig szűrés nélkül nem derül ki időben a baj. A férfiakra egyébként is jellemző, hogy igyekeznek elodázni az orvoshoz járást, ha valami panaszuk van.  Hacsak épp nem a fél lába szakadt le a teremtés koronájának, sokan egyenesen férfiatlannak tartják, hogy orvoshoz forduljanak. Közben pedig mindent megtesznek azért, hogy a keringési rendszerük egyre rosszabb állapotba kerüljön: a férfiaink – európai viszonylatban is – előkelő helyen állnak, ha az alkoholfogyasztásról beszélünk, a dohányzás náluk teljesen megszokott dolog, a magyaros, zsíros, szénhidrátban gazdag étkezés is általánosabb, mint a zöldségfogyasztás és a hal, valamint a sovány csirkehús választása. Az elhízás pedig ezekből következően meglehetősen gyakori a populáció körében, erre jön még rá a mozgásszegény, ellustult életmód – és ezzel már elő is állt a szívbetegség kialakulásának biztos receptje.

Nincs idő!

Persze a nők sem érnek rá betegnek lenni: ott a család, a munka, a háztartás, a gyerekekkel folyton foglalkozni kell, etetni, gondoskodni kell róluk, és ha valaki megbetegszik a családban, akkor rendszerint őt is a nő, a családanya ápolja.

-  A nők a szív- és érrendszeri betegségek egyértelmű tüneteinek jelentkezésekor is ritkábban hívnak mentőt, mint a férfiak, hisz a tájékoztatás ellenére makacsul él a köztudatban, hogy a nők védettek a szívbetegségekkel szemben. Ezért sokkal könnyelműbbek vagyunk, ha egy nő szív- és érrendszeri betegségeiről van szó. A kegyetlen valóság azonban az, hogy a nők esetében is a szívbetegségek vezetik a halálozási statisztikát – hívja fel a figyelmet dr. Masszi Gabriella kardiológus.

Kockázatok

A nők kockázatát az is növeli, hogy felzárkóztak a férfiakhoz a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek szaporításában, például egyre többet dohányoznak. A 65 évesnél idősebb nők körében pedig már nagyobb arányú a magas vérnyomás, mint a férfiak esetében. A 2-es típusú cukorbetegség is gyakoribb a nők körében, mint a férfiaknál, mert a menopauzával járó hormonális változások miatt sok nőnél megnövekszik a testsúly - ami aztán elvezethet az inzulinrezisztencia kialakulásához és a 2-es típusú cukorbetegséghez.

 

 

 

 

 

 

 

 

Védelmi vonal

A férfiakat nem védi semmi a kardiológiai betegségektől, csak saját maguk, vagy a család nőtagjai, ha rendre elküldik őket szűrővizsgálatra, illetve ha igyekeznek őket egészségesebb életmódra szoktatni.

- A nők szív- és érrendszerét viszont még egy ideig védi az ösztrogén hormon, így a gyengébbik nem szív- és érrendszeri kockázata a változó korban emelkedik meg jelentősen – mondja kardiológus szakértőnk, aki azt is hozzáteszi: a dohányzás, a cukorbetegség, a túlsúly, a magas vérnyomás, a mozgásszegény életmód, a magas LDL koleszterinszint klasszikus rizikófaktorai a szív- és érrendszeri betegségeknek. Ha tehát egy nőnek megvannak a szív- és érrendszeri kockázati tényezői, és a változó kort elérve csökken az ösztrogénszintje, akkor nagymértékben megnő annak az esélye, hogy valamilyen szív- és érrendszeri esemény következik be az életében. Előfordul az is, hogy 50 évnél fiatalabb nők még teljesen tünetmentesek, és úgy alakul ki náluk valamilyen szív- és érrendszeri betegség, vagy éppen rögtön elsőre valami váratlan, súlyos esemény ad hírt arról, hogy már baj van a szív működésével.

Rizikós életkor

A nőknél a szívinfarktus kb. 10 évvel később jelentkezik, mint a férfiaknál. Ez a betegség 50-60 éves kor között, a menopauza után, az ösztrogén védő hatásának elmúlása után fordul elő a leggyakrabban. Ez azt jelenti, hogy mire a betegség kialakul, addigra már jó néhány társbetegség is jelentkezik: gyakori a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint. Mivel a nőknél a rizikótényezők sokáig, akár évtizedekig is jelen vannak anélkül, hogy kiváltanák a szívbetegséget, ezért, ha a változó korban bekövetkezik a szív- és érrendszeri esemény, az infarktus, az gyakran súlyosabb szövődményeket okoz, mint a hasonló korú férfiakban

A szívbetegségek tünetei

A klasszikus, mellkasi szorító érzés, fájdalom, a fulladásérzet, a hideg verejtékezés, a kar zsibbadása, a halálfélelem elég erős indok arra, hogy azonnal mentőt hívjanak valakihez. Ám jó tudni, hogy a romló kardiovaszkuláris állapotot a férfiaknál konkrétan előre jelezheti egy igen érzékeny „műszer”: a pénisz. Az erekciós zavar önmagában is a szív- és érrendszeri kockázat potenciális előjele: a merevedési zavarral küzdő férfiaknál nagyjából kétszer nagyobb eséllyel alakult ki valamilyen kardiovaszkuláris rendellenesség.

- A szívroham tünetei a nőknél mások lehetnek, mint a férfiaknál. Nem biztos, hogy a nőknél ilyenkor a mellkasi fájdalom lesz a vezető tünet, lehet, hogy a fájdalom inkább háti, gyomortáji vagy állkapocstáji fájdalomban  jelentkezik, vagy csak indokolatlanul  nagy fáradtságérzésben  – hívja fel a figyelmet a kardiológus.

Hatból egy esetben teljesen jellegtelenek, szinte jelentéktelenek lehetnek a tünetek! Egy kis légszomj, az erős fáradtságérzet, a hányinger és levertség egyáltalán nem tartozik a tipikus szívinfarktusos tünetek közé!

Ezek miatt az eltérések miatt a sürgősségi osztályokon sem mindig ismerik fel azonnal, ha egy nőnek szív- és érrendszeri eseménye van. Általános tapasztalat, hogy a nőket ritkábban küldik a sürgősségi osztályokon EKG-, szívultrahang-, terheléses vizsgálatra, szívkoszorúér-katéterezésre.

Mit nevezünk szívinfarktusnak?

Szívinfarktusnál a szívizom egy bizonyos területen elhal. Ez az állapot akkor következik be, amikor például a koszorúerek (pl. érelmeszesedés miatt) beszűkülnek, és az oxigénben gazdag vér nem jut át az akadályon. Oxigén hiányában a beszűkülés túloldalán lévő szövetek nem jutnak sem tápanyaghoz, sem oxigénhez, így életképtelenné válnak.

Kéky Kira