• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Ennyivel emelkedett a hálapénz az elmúlt években

Lapszemle 2020.02.14 Forrás: penzcentrum.hu
Ennyivel emelkedett a hálapénz az elmúlt években

A legfrissebb éves adat (2018) szerint 3827 forintot költ egy magyar átlagosan hálapénzre évente.

Bár az elmúlt években rengeteg törekvés irányult a hálapénz visszaszorítására, a hivatalos statisztikák szerint az egészségügyi dolgozóknak zsebbe csúsztatott összeg egyre nő, 2010 óta több mint a duplájára. Az idősek és a nők fizetnek a legtöbbet, a legvastagabb borítékokat pedig a kórházi orvosok kapják. A paraszolvencia a legnagyobb gondot a szülészeteken okozza, ahol szinte kötelező perkálni, és a legnagyobb összegek cserélnek gazdát. Mutatjuk, mennyi hálapénzt fizetnek a magyarok Budapesten és vidéken, 65 év felettiek és a gyermekes családok - írta a pénzcentrum.hu.

A KSH 2010-ig visszamenően és 2018 végéig tett közzé hálapénzzel kapcsolatos adatokat, amelyekből nem csak az derül ki, hogy mely régiókban fizetik a legtöbb hálapénzt, hogy az idősek és a nők sokkal nagyobb összegeket adnak ki, vagy hogy mennyivel nőtt a paraszolvencia összege, hanem az is, hogy hány százalékát teszi ki a lakosság egészségügyre fordított kiadásainak a köpenyzsebekbe tömködött boríték.

Először azt vizsgálta a Pénzcentrum az adatsorban, nőtt-e az egy főre jutó kifizetett hálapénz átlagos összege, és ha igen mennyivel. Kiderült, hogy amíg 2010-ben még egy főre éves szinten 1798 forint jutott (ehhez hozzá kell tenni, hogy ebbe azok is beletartoznak, akik sosem járnak orvoshoz, és azok az idősek is, akik hetente mennek laborba és csak úgy hajigálják az orvosok után az ezreseket), addig 2018-ben a hálapénz összege 3827 forintra nőtt. Természetesen azóta a forint is inflálódott, de azért mégis több mint a duplájára nőtt 8 év alatt az átlagos paraszolvencia-költség.

Az egészségügyi kiadások nem nőttek ilyen mértékben, mert 2010-ben átlagosan 37831 forintot tettek ki átlagosan, 2018-ban már 62411 forintot, tehát azért nem nőttek több mint a duplájára a költségek. Az egészségügyi kiadásokba pedig beleszámolták a gyógyszerek, gyógyáruk, egyéb egészségügyi termékek, gyógyászati segédeszközök, az orvosi, fogászati és egyéb járóbetegeljárások, és más kórházi szolgáltatások költségét - és még a hálapénzt is. 

Így ha utánaszámolunk, látható, hogy nőtt az aránya az egészségügyi kiadásokon belül a hálapénznek az elmúlt évtizedben. 2010-ben még csak 4,8 százalékát adta a paraszolvencia az összes egészségügyi költségnek, 2018-ban már a 6,1 százalékát. Továbbiak a kutatásról a cikkben

Legolvasottabb cikkeink