Veseciszta

Főoldal / Egyéb / Veseciszta
Mikor szükséges a műtét?

A vesében kialakuló ciszták lehetnek örökletesek és nem örökletesek, okozhatnak problémákat és maradhatnak tünetmentesek is. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa a veseciszták típusairól, a diagnózis és a kezelés lehetőségeiről beszélt.

Egyszerű vesecisztától a multicisztás vesebetegségig

A ciszta tulajdonképpen egy folyadékkal teli tömlő, amely a vese esetében kialakulhat a kéreg- és a velőállományban is. A ciszták előfordulhatnak önállóan, és lehetséges, hogy néhány darab alakul ki a vesében és elfoglalhatják akár szinte az egész veseállományt is, méretük a mikroszkopikustól a néhány centisig terjed. A veseciszták kialakulhatnak öröklődés útján (mint például a policisztás vesebetegség) vagy nem örökletes úton is (ahogyan az egyszerű veseciszta és a multicisztás vesebetegség).

A leggyakoribb veseciszta típusok tehát az alábbiak:

Egyszerű veseciszta

Az esetek nagy részében nem okoz tünetet, többnyire más okból végzett hasi ultrahang vizsgálat során fedezik fel. Ha már felfedezték, célszerű rendszeresen, méretétől függően 3-4 évente, illetve hasi tünetek esetén gyakrabban ellenőrizni. A nagyobb ciszta befertőződhet, ilyenkor húgyúti fertőzésre utaló tünetek fordulhatnak elő, a vesetok feszülése miatt jelentkezhet tompa fájdalom, kellemetlen közérzet.  Felnőttkorban jellemző lehet, hogy a ciszta mérete növekedni kezd, illetve megjelenhet több ciszta is. Ez a jelenség később a vesék növekedését is okozhatja, hosszú távon pedig akár krónikus veseelégtelenség is kialakulhat.

 

 

Multicisztás vesebetegség

 

Az egyoldali multicisztás elváltozás az esetek döntő többségében semmiféle panaszt nem okoz. Azonban igen ritkán, de előfordulhat, hogy az érintett, nem működő vese jelentősen megnövekszik, és mivel nyomni kezdi a környezetében lévő szerveket, ez már fájdalommal jár.

 

Policisztás vesebetegség

 

A policisztás vesebetegség kétféle formában fordul elő. A betegség felnőttkori formája dominánsan öröklődik, az egyik (ritkán mindkét) szülő szintén szenved a betegségben. A kór 30-40 éves kor között okoz először tüneteket, hasi vagy deréktáji fájdalom tapasztalható. Gyakorivá válnak az égő, csípő vizeléssel járó húgyúti fertőzések, a betegek úgy érzik, nem képesek teljesen kiüríteni a vizeletet. Ebben a betegségben gyakoriak lehetnek a vesekövek, amelyek éles, erős hasi görcsrohamokat generálhatnak. A gyermekkorban megjelenő policisztás vesebetegség recesszív öröklődésű, csak akkor jelenik meg, ha a beteg mindkét szülőjétől örökli a betegség génjét, ám nem biztos, hogy a szülők maguk betegek. Ez súlyosabb kimenetelű lehet, folyamatos gondozásra szorul, hiszen veseelégtelenség alakulhat ki.

 

Mikor szükséges a műtét?

 

A policisztás betegség kezelésének legfőbb célja, hogy lassítható legyen a folyamat, a kialakult fertőzések kezelése és a vesekövek eltávolítása elengedhetetlen. Ha kialakul a veseelégtelenség, végső esetben a művesekezelés vagy a veseátültetés lehet a megoldás. Multicisztás vesebetegség esetén, ha az érintett vese mérete jelentősen megnő, vagy befertőződik, mérlegelni kell a műtéti eltávolítás lehetőségét. Az egyszerű cisztáknál csak akkor szükséges a kezelés, ha a beteg feszülést, fájdalmat tapasztal, vagy ha fertőzés történik. Mivel a ciszták bizonyos esetekben hozzájárulhatnak a magas vérnyomás megjelenéséhez, azt is vizsgálni kell, hogy leszívása segíthet-e a vérnyomás normalizálásában. A ciszták ultrahang segítségével történő leszívása az a megoldás, amely a feszülés okozta kellemetlen tüneteket megszünteti. Ha felmerül a fertőzés gyanúja, akkor antibiotikummal kell kezelni a beteget, ugyanúgy, mint a húgyúti fertőzéseknél – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa.

Forrás: Urológiai Központ