Mit tudunk az új koronavírus brit és dél-afrikai variánsairól?

Néhány hete egy új SARS-CoV-2-vírusvariáns tartja erős nyomás alatt a brit egészségügyi rendszert, mely még gyorsabban terjed és még fertőzőbb, mint az eddig ismert. Dél-Afrikából is hivatalosan jelentést adtak egy új, fertőzőképesebb koronavírus-variánsról.

A nagy-britanniai variáns fertőzőképesebb, de nem veszélyesebb elődjénél

Az Egyesült Királyságban nagy sebességgel terjed az úgynevezett B.1.1.7 variáns, melyet az 501Y.V1 névvel is jelölnek. Több kutatócsoport is arról számolt be, hogy ez a vírustörzs jelentősen nagyobb reprodukciós rátával rendelkezik, vagyis könnyebben terjed emberről emberre. Ez a fokozott fertőzőképesség nagy gondot okoz a tudósoknak.

Az új koronavírus B.1.1.7 variánsa az első dán adatok alapján fertőzőképességét tekintve felülmúlja elődjét, úgy tűnik, hogy ahhoz képest evolúciós előnyben van. Azonban jelenleg úgy tűnik, hogy a B.1.1.7 nem okoz súlyos betegséglefolyást és magasabb halálozásszámhoz sem vezet.

A B.1.1.7 törzs genetikai állománya szokatlanul sok változáson ment keresztül a maga 17 mutációjával. Arra vonatkozóan, hogy mitől és hogyan jöhettek létre ezek a mutációk, csak feltételezések vannak. Christian Drosten, virológus, a koronavírussal szembeni védekezésért felelős német hatóságok tanácsadójának hipotézise szerint például az új vírusvariáns egy immunhiányos betegben alakulhatott ki.

Cikkünk megjelenése (2021.01.14.) óta kiderült, hogy a brit variáns nemcsak fertőzőképesebb, hanem súlyosabb megbetegedést képes okozni és a fiatalabbakra nézve is veszélyesebb elődjénél. (A szerző megjegyzése, 2021.03.24.)

A dél-afrikai variáns a szegény falvakból eredhet?

A Dél-Afrikából eredő B.1.351-es koronavírus-variáns – melyet 501Y.V2-nek is neveznek – a brit B.1.1.7-től függetlenül alakult ki, és úgy tűnik, hogy már több különböző mutáción ment keresztül. A legfeltűnőbb az N501Y nevű mutációja, mely meglepő módon – de valószínűleg véletlenül – megegyezik a B.1.1.7 variáns egyik mutációjával. Ez a mutáció a tüskefehérjére van hatással, de még vitatott, hogy ez jelenti-e az alapját a fokozott fertőzőképességnek.

A brit B.1.1.7 variánstól eltérően a B.1.351 nagy valószínűséggel a lakosság vírussal való nagy arányú megfertőződésének következtében alakult ki. Dél-Afrikában már 2020 nyarán – vagyis a déli féltekei télen – komoly problémát jelentett a járvány erőteljes terjedése. A járvány nagy területekre terjedt ki, a népesség jelentős részét megfertőzte.

Különösen azokban a falvakban, településeken tudott a vírus gyorsan terjedni, ahol az emberek zsúfoltan és szegényes körülmények között élnek. A vírusnak tehát már hosszabb ideje kellett az antitestekkel harcolnia, így nagy volt a rá ható evolúciós nyomás. A feltételezések szerint vélhetően erre a nyomásra „válaszolt” a vírus mutációval.

Az egészségügyi ellátórendszer még leterheltebbé vált

A brit vírusvariáns rég átterjedt más országokba is, már hazánkban is jelen van, feltehetően még több embert fog megfertőzni és gyorsan terjedhet majd, így az egészségügyre és kórházakra nehezedő nyomás is valószínűleg nőni fog.

Nagy-Britanniában már most krízishelyzetről beszélnek: sok kórház túlzsúfolt. A kórházi sürgősségi betegfelvétel a kapacitásai határához közelít, Dél-Afrikában pedig már el is érte azt.

Miért mutálódnak a vírusok?

A Dél-Afrikából és Nagy-Britanniából érkező hírek alapján levonhatjuk ezt az általános következtetést: A járvány során további új vírustörzsek megjelenésével kell számolnunk. A vírus a jövőben tovább fog változni.

A mutálódás teljesen természetes folyamat. Mutációk a vírus szaporodásakor keletkeznek az evolúció természetes részeként. A SARS-CoV-2 koronavírussal is így van. A replikációk során a másolási hibák miatt, amelyek nem kerülnek automatikusan javításra, a vírus működése lépésenként változik meg.

Leegyszerűsítve: a koronavírus alkalmazkodik az emberi gazdaszervezetéhez. Vagy úgy, hogy elrejtőzve előle kikerüli az immunrendszert (több mutáció lassú felhalmozódása révén, ezt nevezzük sodródásnak, azaz driftnek), vagy úgy, hogy a vírus két különböző típusának genetikai elemei kombinálódnak (shrift), melynek eredményeként új tulajdonságok, képességek jelennek meg.

Minél több embert fertőz meg a koronavírus, minél elterjedtebb, és minél több egy időben az aktív fertőzött, annál gyakrabban tud szaporodni a koronavírus, és ezzel együtt annál gyorsabban változik is.

Tovább

• A koronavírus mutálódása a virológus szerint nem ad okot pánikra
• A COVID-19 elleni vakcinák, kezelések hatása a dél-afrikai variáns esetében
• Az új variánsok egyik kulcsmutációja ellen is hatékony lehet a BioNTech/Pfizer-oltóanyag

WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Corona-Virus: Wie gefährlich sind die Mutationen? (NetDoktor.de)