• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Mindegy, melyik védőoltást kapjuk, mindegyik jó

Lapszemle 2021.02.23 Forrás: Origo
Mindegy, melyik védőoltást kapjuk, mindegyik jó

Egyetlen védőoltás sem száz százalékos. A biológiában nincs olyan, hogy száz százalék.

A koronavírus angol variánsa okozhatja a magasabb fertőzöttségi adatokat Magyarországon. A Nemzeti Népegészségügyi Központ COVID laboratóriumában is egyre gyakrabban találkoznak ezzel a vírusváltozattal – mondta az origo.hu-nak a Nemzeti Biztonsági Laboratórium virológusa. Kis Zoltán hozzátette: aggasztó, hogy Tirolban a dél-afrikai variáns okoz nagyobb járványt, ami – ahogyan az angol változat - szintén gyorsabban terjed. Azt még vizsgálják a kutatók, hogy okozhat-e súlyosabb megbetegedést ez a variáns. Interjú Kis Zoltánnal, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumának virológusával.

Az NNK laboratóriumában vizsgálják a terjedő vírusvariációkat. Mennyire terjed itthon a koronavírus angol variációja? Okozhatja-e a magasabb új fertőzöttségi adatokat ez a mutáció?

A környező országokhoz hasonlóan itthon is egyre gyakrabban találunk angol variáns vírust a mintákban. Vélhetően emiatt emelkedik az új fertőzöttek száma. Várható volt, hogy az első és második hullám után heteken belül megjelenik egy új, domináns koronavírus-változat. Ami aggasztó, hogy Tirolban a dél-afrikai variáns jelent meg, és meglehetősen gyorsan terjed.

Amíg nem kapja meg mindenki a védőoltást, addig lehet-e hatékonyabban védekezni ezek ellen a variánsok ellen? Olvastam valahol, hogy akár két maszkot is lehet hordani: egy orvosit, és rá egy szövetmaszkot. Ez valóban jobban védhet?

Az orvosi FFP2-es maszk – ha helyesen viselik – védi a használóját. A szövetmaszkok pedig azt akadályozzák meg, hogy ha én beteg vagyok, ne szórjam szét a vírust. Megfogja a nyálcseppeket, így nem kerül a levegőbe beszéd, köhögés, tüsszentés után. Ha a szövetmaszkot szabályosan viselik az emberek, sokat tesznek azért, hogy ne terjedjen a vírus. Az új variánsokból ráadásul kevesebb vírusmennyiség is elég, hogy az ember megfertőződjön, mert erősebben kötődnek a receptorokhoz – így ezek kezdenek el jobban terjedni. Mint ahogy láttuk tavasszal is. Itthon már nem az a kínai vírusvariáns terjedt tavasszal és ősszel, ami Vuhanban járványt okozott. Hanem egy másik variáns. Most ez cserélődik le az angol változatra. Olyan ez, mint az influenza. Ott is mindig jön egy újabb és újabb variáns, és az terjed. Ezért kell minden évben oltatni magunkat influenza ellen, hogy az új változattól megvédjen.

Az adatok szerint a külföldi országokban, ahol ezek a mutációk terjednek, egyre több a fertőzött gyerek. Ez jelentheti azt, hogy a vírus új változata már a gyerekeknél is súlyosabb tüneteket okoz, vagy csak a gyorsabb terjedése miatt tűnik úgy, hogy több a beteg gyerek – szintén a nagy számok törvénye miatt?

Mind a kettő elképzelhető, de jelenleg még tartanak a vizsgálatok. Valószínűbb, hogy mivel jobban terjed új vírus, több gyerek fertőződhet meg például az iskolákban, közösségekben. Azt már tavasszal is tudtuk, hogy bizonyos esetekben a gyerekeknél is okozhat komolyabb betegséget a vírus, csak sokkal ritkábban, mint az idősebb korosztálynál.

Ön a Pfizert kapta meg. Ha választhatott volna, melyikkel oltatta volna be magát? Maradt volna a Pfizernél, vagy inkább az AstraZenecát, a Modernát, a Szputnyikot vagy a kínai Sinopharmot választaná?

A szakirodalmi adatok alapján mindegyik védőoltás eléri a célját, vagyis azt, hogy ne alakuljon ki súlyos betegség, ha valaki elkapja a vírust. A FONTOS AZ, HOGY VALAMELYIKET MEGKAPJA AZ EMBER. Mindegy, hogy melyiket. A lényeg, hogy ne legyünk súlyos betegek, és emiatt ne kerüljünk kórházba. Nálam is ez különösen fontos volt. Hiszen mi itt a Nemzeti Népegészségügyi Központban a munkatársaimmal a frontvonalban küzdünk a járvány megfékezéséért. Ezért nekünk az oltás már megadta azt a biztonságot, hogy ne otthon legyünk betegen, hanem tovább tudjunk harcolni a koronavírus ellen a laboratóriumban. Ezt a célt pedig bármelyik felsorolt vakcina eléri. Továbbiak az interjúban

Legolvasottabb cikkeink