Elképesztő mennyiségű műanyag és hulladékdarabok: mi lehet a megoldás?

Évente átlagosan több mint 6 millió tonna hulladék kerül a folyókba, tengerekbe vagy óceánokba, ami teljesen tönkreteszi a helyi ökoszisztémát. A természet körforgásának köszönhetően a műanyag ráadásul nem csak a vizet szennyezi – hiszen a Nap ultraibolya sugárzásának hatására a műanyag széttöredezik –, hanem a vízben élő élőlények is ezt fogyasztják el. Ezeket a halakat később kifogják, mi pedig megesszük őket.

Szerző: Társadalmi célú reklám

2021.09.02

Ami a levegőnek az ezernyi káros vegyi anyag, amely autók kipufogóin, gyárak kéményein, erdőtüzek által, szemétégetés alkalmával és dohányzáskor keletkező füsttel a légkörbe jut, az a víznek a hajók üzemanyaga, az emberek által termelt hulladék és a mikroműanyag. Egyes becslések szerint az óceáni hulladék 20-30 százaléka cigicsikk, ami azt jelenti, hogy ha nem változtatunk e káros szokásunkon, 10 év múlva több cigarettacsikk lehet az óceánokban, mint hal, 2050-re pedig több műanyag lesz a vizekben, mint kifogható élőlény!

Azt ma már a világ minden táján kezdik felismerni az emberek, hogy az egyszer használatos műanyag termékeket ki kellene tiltani mindenhonnan. Sőt, már nemcsak az emberek, a döntéshozók is felismerték a tiltásra vonatkozó rendelet fontosságát: idén júliustól ugyanis életbe lépett az az egyszer használatos műanyag eszközök forgalmazásának korlátozására vonatkozó európai uniós direktíva, amelynek értelmében már nem lehet árusítani például műanyag evőeszközöket, szívószálakat vagy fültisztító pálcikákat. Emellett, a műanyagot tartalmazó termékek, így a filtert tartalmazó dohánytermékek és kiegészítők dobozai is speciális környezetvédelmi jelölést kapnak, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az adott termék műanyagot tartalmaz, ezért fontos, hogy azt ne dobjuk el, hanem a megfelelő hulladékgyűjtőbe helyezzük. Ez természetesen semmilyen változást nem jelent ezen termékek összetételére vonatkozóan.
A jelölés ugyanis nem egy-egy konkrét termék esetében merül fel, kizárólag az európai szabályozás miatt kerül feltüntetésre az érintett termékeken.

A legjobb persze az lenne, ha soha nem is használtunk volna ilyen anyagot, illetve, ha átmenetileg még használunk, akkor megpróbálnánk találni valami kevésbé környezetszennyező alternatívát rá. Ez a fajta tudatosság, valamint tájékozódás életünk valamennyi területére igaz lehet! Mivel a levegőből egyelőre nem tudjuk kivenni a már légkörbe jutott káros anyagokat, ezért fontos, hogy megelőző intézkedéseket tegyünk. Ilyen például a hulladékégetés tiltása, ami az égés során keletkező káros anyagok miatt ártalmas a környezetre és ránk nézve egyaránt. Az elektromos autók elterjedése is ezt a folyamatot segíti, ahogy a napenergia felhasználásáról szóló cikkek is arra világítanak rá, hogy különböző fosszilis anyagok égetése helyett másként, sokkal környezettudatosabban is hozzá lehetne jutni az egész országot ellátó energiamennyiséghez. A felesleges papírhulladék halmozását kiváltó elektronikus jegyek, bérletek is apró, de hatékony lépések az ártalomcsökkentés irányába. Ahogy a plasztik flakonok, zacskók használatának mellőzésére figyelmeztető mozgalmak is.

Hasonlóképpen fontos a környezeti ártalomcsökkentés a dohányzás esetében is: mivel a szemetelés megszűntetésének legfenntarthatóbb módja a megelőzés, ezért a legfontosabb, hogy ha valaki dohányzik, akkor semmiképp ne dobja el a csikket, hanem helyezze a megfelelő hulladéktárolóba, így is csökkentve a környezeti ártalmakat. Az új típusú, füstmentes dohánytermékek fejlesztői már a tervezési és gyártási folyamat során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az új típusú termékek a környezetet kevésbé terheljék, az elektronikus eszközök pedig újrahasznosíthatóak legyenek.

Emellett ma már elérhetőek többféle, zsebben is elférő, hordozható hamutálak és csikktartók, hogy akkor se kelljen azokat eldobni, amikor épp nincs egyetlen elérhető hamutartó vagy szemetes sem a környéken.
A dohányzás kétségtelenül káros szokás, hiszen amellett, hogy az égése során keletkező füst szennyezi a levegőt, ártalmas az egészségre is. A cigaretta égése közben keletkező füst tele van vegyi anyagokkal, melyekből 93-ról már megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Épp ezért, ha nem dohányzik ne is kezdje el! Ha már dohányzik, akkor minél előbb tegye le a cigarettát, hiszen hosszú távon csak így csökkenthetőek 100%-ban a dohányzás ártalmai, ezzel csökkenthető legnagyobb mértékben a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata. Viszont vannak olyan felnőtt dohányosok, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem teszik le a cigarettát. Számukra jelenthetnek előrelépést a füstmentes technológiák.

Ezek az égés és füst nélkül működő alternatívák a cigarettánál akár 70-95%-kal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, így az ezekre való áttéréssel nagyfokú ártalomcsökkentés érhető el. Mivel ezeknél a technológiáknál a károsanyag-kibocsátás lényegesen alacsonyabb, mint a hagyományos dohánytermékek esetében, így ezek nem csak a dohányzót, annak szűkebb és tágabb környezetét is kevésbé terhelik, és a légszennyezéshez is sokkal kevésbé járulnak hozzá, mint a hagyományos, égéssel és füsttel járó termékek. Fontos tudni, hogy ezek sem kockázatmentesek, hisz tartalmaznak például nikotint, ami erősen addiktív hatású és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is, illetve ezen technológiák hosszú távú hatását még kutatják. A károsanyag-kibocsátás mértékének csökkenése és az egészségkárosító hatás csökkenésének mértéke közötti összefüggésre még nem áll rendelkezésre bizonyíték. Fontos azt is megjegyezni, hogy ezek nem leszoktató eszközök, mint azt sokan tévesen hiszik. Céljuk az ártalomcsökkentés, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott egy tavaly márciusi közleményében.

A füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a dohányhevítéses technológia, vagy a dohányt nem tartalmazó nikotinpára. Előbbi dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön.
Ahogyan a dohányzás, a műanyaghulladék kezelése is globális probléma, amely így vagy úgy, de mindenkit érint. A műanyag használatának mellőzésével és az újrahasznosítással tehetünk azért, hogy óvjuk a környezetünket. A dohányzás okozta ártalmakat úgy lehet a leghatékonyabban csökkenteni, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket, azaz a leghatékonyabb továbbra is az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél hamarabb leszokunk róla.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.