Kell a harmadik oltás. De mikor?

A harmadik emlékeztető oltás az eddigi tudományos eredmények alapján segít optimalizálni a vakcinák által nyújtott védelmet. Lássuk, melyik oltásnál mennyi idő múlva ajánlott beadatni a harmadik dózist is.

Akik eddig kivártak, és nem oltatták magukat koronavírus ellen, egyre több bizonyítékot ismerhetnek meg a védőoltások előnyeiről. Számos nagy elemszámú tanulmány támasztja alá, hogy a vakcinák hatásosak, és még most is érdemes felvenni az oltást, akár három alkalommal is. A kutatások megerősítették az elmúlt időszakban, hogy a kórházi kezelés és a halál elleni védelem valóban erősebb és tartósabb, mint a fertőzés elleni védelem. Röviden: bár valóban számos oltott kaphatja el a fertőzést, a súlyos, esetleg végzetes lefolyású megbetegedés ellen kiemelkedően jó védelmet biztosít - amennyiben kialakul és még tart az immunválasz.

Hazánkban a jelenlegi szabályozás alapján a második oltás után eltelt 4 hónappal már kérhető egy harmadik immunerősítő „booster dózis”, vagyis emlékeztető adag, amellyel sokan már éltek is, felkészítve a szervezetüket a felerősödő negyedik járványhullámra.

Mennyi idő múlva lehet érdemes beadatni a harmadik dózist a friss kutatások szerint?

A legtöbb adat a világszinten legnagyobb számban használt Pfizer/BioNTech vakcina hatékonyságáról áll rendelkezésre, a kisebb számban használt vakcinák esetében kevesebb kutatás vizsgálta a védettség időbeli változását.

Pfizer/BioNTech

A koronavírus által okozott megbetegedés megelőzésében (a korábbi 88%-ról) 47%-ra csökkent a hatékonysága a második adag után hat hónappal. A Lancet orvosi folyóiratban közzétett elemzés ugyanakkor azt mutatta, hogy a vakcina hatékonysága a kórházi kezelés és a halál megelőzésében legalább hat hónapig magas volt, 90%, még a koronavírus rendkívül fertőzőképes delta-változata ellen is.

Az adatok azt sugallják, hogy a csökkenés a csökkenő hatékonyságnak köszönhető, nem pedig a fertőzőbb változatoknak, mondták a kutatók. A Pfizer és a Kaiser Permanente kutatói nagyjából 3,4 millió ember elektronikus egészségügyi nyilvántartásait tanulmányozták, akik 2020 decembere és 2021 augusztusa között oltatták magukat.

A variánspecifikus elemzés egyértelműen azt mutatja, hogy a Pfizer/BioNTech vakcina hatékony az összes aggodalomra okot adó változat ellen, beleértve a deltát is. A vakcina hatékonysága a delta-variánssal szemben az első hónap után 93% volt, négy hónap után 53%-ra csökkent. Más koronavírus-változatokkal szemben a hatékonyság 97%-ról 67%-ra csökkent.

Az amerikai-német COVID-19 vakcina által biztosított immunitás hónapokon belül jelentősen gyengül, és a férfiak jellemzően kevésbé védettek, mint a nők - derül ki az emlékeztető oltást alkalmazó legfrisebb izraeli kutatásokból is. A védő antitestek a vakcina második adagjának beadását követő hat hónapban folyamatosan csökkentek - derül ki a New York Journal of Medicine szerdán közzétett, mintegy 5000 izraeli egészségügyi dolgozó tanulmányából. A szintek először éles ütemben, később mérsékeltebben csökkentek.

Egy katari tanulmány azt állapította meg, hogy a Pfizer-BioNTech oltás által nyújtott védelem 20,5%-ra csökkent a második adagot követő öt-hét hónapban.

Ennek ellenére mindkét kutatás megállapította, hogy a súlyos és halálos fertőzések megelőzése továbbra is erős maradt a vizsgálati időszak során, és a második adag beadását követő első két hónapban 96%-ban védett a súlyos lefolyás ellen, és nagyjából ezen a szinten tartott hat hónapig.

Összegzés: Ezek alapján elmondható, hogy a Pfizerrel vakcinált egyének esetén a magyarországi ajánlásoknak megfelelően érdemes már a második adag után eltelt 4 hónapban kérni a harmadik oltást. Ha már több mint fél év eltelt a vakcinázás óta, akkor mindenképpen érdemes, hiszen a védettség addigra esetlegessé halványul. Amennyiben ön kevesebb, mint négy hónapja kapta a második dózist, feltehetően még kifejezetten jó immunválasszal rendelkezik és igazoltan kitart az immunitása egy esetleges megfertőződés esetén is. Az adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy az antitestszám csökkenése és a megbetegedés kockázatának emelkedése ellenére még 6 hónappal a második dózis után is erős védelmet nyújt a vakcina a betegség súlyos lefolyása ellen.

Lásd még A Pfizer-vakcina által termelt antitestek 7 hónapon belűl eltűnhetnek

Vizsgálatok a Moderna védőoltásával

A Moderna (mely a Pfizerhez hasonlóan szintén mRNS vakcina) kutatói bejelentették, hogy a második fázisú, emlékeztető oltást tesztelő jelöltek erős antitestválaszt adtak a COVID-19 aggodalomra okot adó változataira. Jellemzően kisebb elemszámú tanulmányokról van szó, de ami elmondható, hogy a COVID-19 elleni védőoltások hatékonyan megakadályozzák a delta-változat okozta kórházi kezelést és sürgősségi osztály látogatását. Ezek az adatok azt is jelzik, hogy a Moderna vakcina hatékonyabb lehet a delta ellen, mint a Pfizer és a Johnson&Johnson. „Ezek a valós adatok azt mutatják, hogy a vakcinák továbbra is rendkívül hatékonyak a COVID-19-hez kapcsolódó kórházi kezelések és sürgősségi osztályok látogatásainak csökkentésében, még az új COVID-19 variáns jelenlétében is” - mondta Shaun Grannis, a tanulmány szerzője, a Regenstrief Intézet alelnöke és az Indiana Egyetem Orvostudományi Karának orvostudományi professzora.

A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) VISION hálózata kilenc amerikai állam több mint 32 000 orvosi találkozását elemezte 2021 júniusában, júliusában és augusztusában, amikor a delta-variáns lett az uralkodó koronavírustörzs. A Morbidity and Mortality Weekly Report című tanulmány kimutatható különbséget mutat az mRNS vakcinák (Moderna és Pfizer) hatásossága között. A tanulmány időtartama alatt:

• A Moderna 95 százalékban hatékonyan megakadályozta a kórházi kezeléseket a 18 éves és idősebb felnőttek körében.
• A Pfizer 80 százalékban hatékonyan megakadályozta a kórházi kezeléseket a 18 éves és idősebb felnőttek körében.
• A Johnson & Johnson 60 százalékos hatásossággal akadályozta meg a kórházi kezeléseket a 18 éves és idősebb felnőttek körében.

A tanulmány azt is megállapította, hogy a vakcina hatékonysága alacsonyabb a 75 éves és idősebb embereknél, amit a korábbi kutatások nem mutattak ki.

A sürgősségi osztályok és a sürgősségi ellátások megelőzéséről az elemzés azt mutatta, hogy:

• a Moderna 92 százalékban,
• a Pfizer-BioNTech 77 százalékban,
• a Johnson&Johnson 65 százalékban volt hatásos.

Összegzés: Ezek alapján a kutatások alapján feltételezhető, hogy a Moderna hatásosabb a többi oltásnál a delta-variáns ellen, így érdemes lehet előtérbe helyezni a harmadik oltás esetén is.

Sinopharm vakcinával oltottak

A következő nagyon rövid időszakban a harmadik oltás tekintetében az alábbi csoportok védettségének biztosítása élvez prioritást hazánkban – írták javaslatukban hazai szakemberek (Dr. Balkányi László, Dr. Falus András, Dr. Ferenci Tamás, Dr. Rékassy Balázs, Dr. Sarkadi Balázs és Dr. Weltner János). Ezek pedig:

• az oltott, de valamilyen okból antitest védettséggel nem rendelkezők (beleértve a Sinopharm vakcinával oltott időseket is) és
• akiknél az állapotuk miatt nagy a kockázata annak, hogy a két oltás nem vált ki kellő védettséget (például a szervátültettek, immunszupresszív terápiában részesülők).

Ha ön Sinopharm vakcinát kapott, és bizonytalan benne, hogy szükséges-e a harmadik, emlékeztető oltás, végeztethet antitesttesztet tájékozódó jelleggel. Az idősebbek esetében azonban a szakemberek ajánlása az, hogy célszerű a harmadik oltás, mivel esetükben az életkorból adódóan eleve gyengébb immunválasszal lehet számolni, bármely vakcinát is nézzük.

AstraZeneca vakcinával oltottak

Egy brit vizsgálat több mint egymillió személy adataira épült, és összehasonlította a vakcinázott résztvevők saját bejelentésű fertőzéseit a nem vakcinázott kontrollcsoport eseteivel. Ezek szerint az AstraZeneca vakcina hatásossága 77%-ról 67%-ra csökkent négy-öt hónap elteltével.

Egy másik brit tanulmány pedig megállapította, hogy az AstraZeneca vakcina elleni védelem a koronavírus jelenleg elterjedt delta-változata ellen három hónapon belül gyengül. Az Oxfordi Egyetem tanulmánya azt találta, hogy 90 nappal az AstraZeneca vakcina második oltása után hatásossága a fertőzések megelőzésében 61%-ra csökkent.

Összegzés: Ezek alapján elmondható, hogy a homológ Astra Zeneca oltást kapott személyek számára is javasolt a hazai ajánlások szerint (a második dózist követően négy hónappal) a hamradik booster adag felvétele.

Mivel az AstraZeneca esetén adenovírus vektorvakcináról van szó, ismétlő oltásnál a magyar ajánlások szerint heterológ MRNS vakcina javasolt harmadiknak. Jobb immunitás érhető el ezáltal, ezt támaszthatják alá az eddigi vizsgálatok. Németországban Pfizer/Pfizer és AstraZeneca/Pfizer kombinációkat vizsgáltak. Az eredmények szerint mellékhatásokban nem volt nagy különbség, ám immunológiai szempontból több esetben még jobb volt az AstraZeneca/Pfizer kombináció, mint a Pfizer/Pfizer. Egy másik, szintén Németországban elvégzett kutatás szerint a heterológ AstraZeneca/Pfizer jobb immunstátuszt produkált, mint a homológ AstraZeneca, amihez képest ugyanolyan jó, vagy még jobb volt a Pfizer/Pfizer (noha az is homológ).

Tovább Magasabb ellenanyag-szint érhető el az AstraZeneca és a Pfizer-oltás kombinálásával

Szputnyik-V esetén

Az orosz vakcina esetén jelenleg az ismétlő oltásokat tekintve a kutatási eredmények még váratnak magukra, de Oroszországban is megkezdték a booster adagok beadását. Ez arra utalhat, hogy - ahogy a többi vakcina esetén is - idővel ennek is csökkenhet a hatékonysága, így ha ön Szputnyik-V vakcinát kapott, akkor érdemes a magyar ajánlásokat követve kérni a harmadik oltást. Bár volt olyan kutatás, amely szerint a Szputnyik esetében az antitestek számának - a többi oltáshoz hasonlóan meginduló - csökkenését ellensúlyozza azok érése, így az első hat hónapban valójában nem csökken a védettség, ez még nem kellően ellenőrzött, rangos orvosi folyóiratban még nem publikált eredmény, így javasolt a Szputnyik esetében is a védettség fokozatos gyengülésével számolni.

Milyen harmadik dózist kaphatunk?

Bár a külföldi harmadik dózisú vakcinázások jellemzően homológ oltási sort követnek, és így jelenleg ezzel van a legtöbb tapasztalat, a hazai ajánlások szerint heterológ, tehát az első két oltással szemben más módon működő vakcinát is érdemes lehet a harmadik oltásra használni, ilyen módon stimulálva más immunológiai utakat, és folyamatokat is a szervezetünkben. Heterológ oltási sor estén azonban az adenovírus-vektoros védőoltások esetében ugyanolyan adenovírust használó védőoltást célszerű nem adni. Tehát Szputnyik, vagy Janssen első oltás esetén a homológ oltási sor kerülendő, eltérő vakcinát érdemes harmadiknak választani.

Az, hogy mennyire vehető biztosra, hogy a harmadik dózis elég lesz-e, attól is függ, hogy az egyéb védelmi intézkedésekkel mennyire lehet megszakítani a fertőzés terjedését. Amennyiben az oltásokon kívül az egyéb mechanikus védekezési módszerek (mint például a maszkhasználat, kézfertőtlenítés és távolságtartás) elmaradnak, az áttöréses fertőzések megjelenésével egy elhúzódó járványos időszak várható, amelyben a korán vakcinázottak immunstátuszának gyengülésével újabb és újabb fertőzések várhatóak. Amiről sem szabad megfeledkezni, az oltatlan emberek többsége nem járványtagadó, egyszerűen nem biztos abban, hogy szeretné felvenni a koronavírus elleni védőoltást. Az ő védelmük érdekében még fontosabb lenne a maszkhasználat, és hogy mindeni megértse: maszkot hordani "nem ciki", a koronavíruson kívül is számos cseppfertőzéssel agresszíven terjedő fertőzéstől megkímél, különösen a csapadékos, hűvös időben.

Ez is érdekelheti A harmadik oltástól az ellenanyag mennyisége nő, nem a minősége változik

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos