COVID-19 elleni vakcina: befolyásolhatja a mammográfiai eredményeket?

szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
megjelent: 2021.11.30.

Ahogy egyre többen kapják meg a COVID-19 elleni vakcina teljes oltási sorát, egyre több eset mutatott rá, hogy a COVID-19 elleni védőoltások mellrákot utánzó csomókat okozhatnak. Ez legfőképpen az mRNS-vakcinák – vagyis a Pfizer és a Moderna oltása - esetében fordulnak elő.

Ezek a csomók leggyakrabban hónalji duzzanat formájában jelentkeznek, amik utánozhatják az emlőrákhoz kapcsolódó tünetek egyikét. Van, aki önvizsgálat során fedezi fel, mások mammográfiás mellékleletként szembesülnek a tünettel.

Ezeket olvasta már?

Mit kell tudniuk a nőknek, a COVID-19 elleni oltások hogyan befolyásolhatják a mammográfiás eredményt?

A COVID-19 elleni védőoltás átmeneti nyirokcsomó-megnagyobbodást okozhat, és „téves pozitív” mammográfiás leletet eredményezhet.

A COVID-19 elleni védőoltás a többi védőoltáshoz hasonlóan átmeneti nyirokcsomó-megnagyobbodást okozhat. Emiatt a mammográfia rendellenességet jelez, még akkor is, ha az érintett jól van, és nincs rákra utaló egyéb jel. Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) azt állítja, hogy konkrétan a Moderna-vakcina esetében a betegek 11 százalékának volt nyirokcsomó-duzzanata az első oltás után, és 16 százalékuk tapasztalta azt a második oltás után.

A megnagyobbodott nyirokcsomók miatti „téves pozitív” eredmény miatt előfordulhat, hogy az érintettet további tisztázó vizsgálatokra küldhetik – például biopsziára –, ami nyugtalanító lehet. Fontos megemlíteni, hogy bár nőknél az elváltozás gyakoribb, de mindkét nem esetében előfordulhat hasonló elváltozás.

Az Emlő-képalkotóvizsgálat Társaság útmutatása

Az Emlő-képalkotóvizsgálat Társaság (Society of Breast Imaging (SBI)) is figyelmeztet arra, hogy a nemrég COVID-19 elleni vakcinával beoltott nők hónalji nyirokcsomóiban duzzanat és csomó alakulhat ki, ami összetéveszthető az emlőrák jelével. Az SBI a közelmúltban megjelent háromoldalas dokumentumban ajánlást adott ki, amely arra figyelmeztet, hogy a vakcina axilláris adenopátiát, azaz a hónalj nyirokcsomóinak méretének és konzisztenciájának megváltozását okozhatja, ami mellrák jele lehet. (A mellrák esetében az axilláris adenopátia a mellrák elterjedésének jele lehet.) Míg az SBI azt állítja, hogy az axilláris adenopátia általában "ritka" és "ritkán fordul elő" a HPV elleni és influenza elleni oltás után, azt is megjegyzi, hogy azok a nők, akik nemrégiben kaptak védőoltást a COVID-19 ellen, ezt tapasztalhatják.

Az SBI olyan adatokra hivatkozik, amelyek szerint a Moderna-vakcinát kapott betegek 11,6%-ánál volt duzzanat vagy érzékenység a második oltás után, és hogy a limfadenopátia, azaz duzzanat a klinikai vizsgálatokban részt vevő emberek több mint 1%-ánál fordult elő. Ezek a tünetek ritkábbak voltak azoknál az embereknél, akik Pfizer-BioNTech COVID-19 elleni vakcinát kaptak, de előfordultak.

Érdemes megjegyezni: Az SBI útmutatása azt is mondja, hogy ezeknek a tüneteknek a "valós előfordulási aránya" mindkét vakcina esetén "valószínűleg magasabb" – ami azt jelenti, hogy valószínűleg több nő tapasztalta ezt a mellékhatást, csak nem vették észre, vagy nem tulajdonítottak jelentőséget neki, vagy nem jelentették mellékhatásként. A társaság szerint a fő aggodalomra az ad okot, hogy a beoltott nők attól tarthatnak, hogy mellrákjuk alakult ki, miután egy csomót észleltek a mellükben, vagy a mammográfiás leletük utalt rá, és ezért szükségtelen vizsgálatoknak vetik alá őket.

A COVID-19 elleni vakcina hatása a nyirokcsomókra

A nyirokcsomók a vakcinára adott normál immunválasz részeként az oltott karral azonos oldalon megnagyobbodhatnak.

Nem minden védőoltás okoz duzzadt nyirokcsomókat, de azok, amelyek intenzívebb immunválaszt okoznak – mint például a COVID-19 elleni vakcina –, nagyobb valószínűséggel igen. Ez a fokozott immunválasz normális és várható.

Nagyobb nyirokcsomók megjelenhetnek az első vagy a második, vagy akár a harmadik COVID-19 elleni oltás után is. A COVID-19 elleni vakcina hatására kialakult nyirokcsomó-megnagyobbodás nem tartós. Általában ez a reakció egy hétig tart, de ritkán elhúzódhat, viszont a nyirokcsomók néhány héttel az oltási program befejezése után rendszerint normál méretűre húzódnak vissza, amennyiben oltási reakcióról volt szó.

Más vakcinák is okozhatnak nyirokcsomó-elváltozásokat a mammográfián. Minden oltás, amely aktiválja az immunrendszert, megváltoztathatja a nyirokcsomók megjelenését, például a tüdőgyulladás vagy a diftéria/tetanusz/pertussis (DiPerTe) elleni védőoltás. Egynél több oltás egyidejű beadása erősebb immunválaszt válthat ki, például ha az influenza elleni védőoltást valamilyen egyéb oltással egy időben vagy közel egy időben kapja meg, gyakoribb ez a tünet. Érdekesség, hogy az éves influenza elleni oltás is hatással lehet a nyirokcsomókra. Az influenza elleni védőoltás szezonja minden évben egybeesik az emlőrák tudatosításának hónapjával, ezért egyes betegek ennek apropóján mammográfiás vizsgálaton vesznek részt, amin mellékleletként jelenhetnek meg az influenza elleni oltás miatti megnagyobbodott nyirokcsomók.

Hirdetés

Röviden a nyirokrendszerről

A nyirokcsomókat erek – úgynevezett nyirokerek – kötik össze, amelyek nyirokfolyadékot (limfa (nyirok)) szállítanak az egész testben. Ez a tiszta, vízszerű anyag az elhalt sejteket, zsírokat, baktériumokat és vírusokat a nyirokcsomókba szállítja, ahol ezeknek szűrése és eliminálása zajlik. A nyirok limfocitákat: T-sejteknek és B-sejteknek nevezett immunsejteket is hordoz, amelyek "levadásszák" és elpusztítják a kórokozókat.

Amikor fertőzés alakul ki, a B-sejtek gyakran összegyűlnek a nyirokcsomókban, és elkezdik termelni és kipumpálni azokat az antitesteket, amelyek megtámadják a behatoló sejtek antigénjeit. A B-sejtek és antitestek gyülekezete, vagy az immunrendszer elleni támadásból származó felesleges „hulladék” összegyűlhet a nyirokcsomókban, amelyek emiatt megduzzadhatnak, és akár érzékennyé is válhatnak.

Rendben, de akkor miért utánozhatja a COVID-19 elleni vakcina a mellrák tüneteit?

Ez mind része az immunrendszer oltásra adott reakciójának. A nyirokcsomók az immunrendszer részét képezik, és bár a vakcinát a kar külső részébe oltják be, ennek az anyagnak egy része bejuthat a helyi nyirokcsomókba. A nyirokcsomók pedig az immunrendszer válaszának részeként aktiválhatók. Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy az immunrendszer „felébred”, és reagál a vakcinára. Ez a reakció megtörténhet bizonyos oltások és fertőzések esetén egyaránt, mivel bármilyen típusú immunstimuláció végül hatással lesz a nyirokcsomókra a fertőzés vagy injekció helye közelében.

Bár a mell közelében lévő csomó vagy duzzanat esetenként összefüggésbe hozható a COVID-19 elleni védőoltással, egy másik fertőzés vagy akár mellrák jele is lehet. Ha ön ezt a tünetet észleli, és egy héten belül nem múlik el, vagy ha úgy érzi, hogy kellemetlen érzés kíséri, mely akár fokozódik is, mindenképpen keresse fel kezelőorvosát. Ha pedig a csomó már az oltás előtt is megvolt, javasolt, hogy mindenképpen vizsgáltassa meg!

Mi történik, ha a mammográfia megnagyobbodott nyirokcsomókat mutat?

Ha a mammográfiás vizsgálat azt mutatja, hogy a nyirokcsomói nagynak, rendellenesnek tűnnek, és nincs nyilvánvaló magyarázat a tünetre, a radiológus ezt valószínűleg kóros leletnek tekinti. Ez azt jelenti, hogy visszahívást kap: kérést, hogy térjen vissza további emlőképalkotásra, például jellemzően elsőként ultrahangvizsgálatra. Ha ez sem segít a malignitás kizárásában, ultrahangvezényelt biopsziára, szövettani vizsgálatra is szükség lehet.

Amikor a kóros mammográfiás eredmények nyomonkövetéséről van szó, a páciens egészsége a prioritás, és jobb félni, mint megijedni, főleg, hogy nagyon szokatlan a normál szűrési populációban a megnagyobbodott nyirokcsomók jelenléte. Ezek csak az esetek 0,2-0,4%-ában fordulnak elő.

Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a további vizsgálatok szorongást, zavart és kényelmetlenséget okozhatnak a páciensben.

Illetve mindezeket követően a páciensnek három hónapon belül rendszerint újabb ultrahangvizsgálaton kell részt vennie, hogy meg lehessen győződni arról, hogy a nyirokcsomók visszatértek normál méretükbe.

A COVID-19 elleni vakcinák átmeneti hatásai miatti extra visszahívások befolyásolhatják a mammográfiás rendeléseken a betegek ütemezését. Ha a betegeknek ismételt nyomonkövetésre vagy biopsziára van szükségük, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nyirokcsomóik rendben vannak, az megnehezítheti a többi – esetleg egyéb tünettel is rendelkező – beteg számára, hogy időben kaphasson időpontot.

A mellrák egyéb tünetei

Ha az alábbi tünetek bármelyikét is tapasztalja, függetlenül attól, hogy a közelmúltban kapott-e védőoltást vagy sem, fontos, hogy ne odázza el, és vizsgáltassa ki magát, jelentkezzen mammográfiára!

A mell egy részének megvastagodása vagy duzzanata.
Irritáció vagy gödröcskék (naracshéjszerű) a mell bőrén.
Bőrpír vagy pikkelyes bőr a mellbimbó területén vagy a mellben.
A mellbimbó behúzódása vagy fájdalom a mellbimbó területén.
Az anyatejen kívüli mellbimbóváladék megjelenése, beleértve a vért is.
Bármilyen változás a mell méretében vagy alakjában.
Fájdalom a mell bármely területén.

A COVID-19 elleni vakcina és a mammográfia ütemezése

A Society of Breast Imaging irányelvei szerint a mammográfiás szűrést (rendszeres éves mammográfiás vizsgálatok tünetmentes betegek számára) a COVID-19 elleni vakcina első adagja előtt vagy négy-hat héttel a második (harmadik dózis) beadása utánra kell ütemezni. Így van idő arra, hogy a nyirokcsomók mérete normalizálódjon. Természetesen ez alól kivételt képez az, ha a tapintott csomóhoz egyéb tünetek is társulnak, ez esetben javasolt a kivizsgálás mielőbbi megkezdése.

Amikor mammográfiás szűrővizsgálati időpontért telefonál, az emlőképalkotó központ megkérdezheti, hogy kapott-e COVID-19 elleni oltást, vagy van-e időpontja a mammográfiás vizsgálatra, és a mammográfiás vizsgálat időpontja az adott 4-6 hetes időkereten kívülre esik-e. Ha ez nem történik meg, és egyebekben tünetmentes, célszerű önként jeleznie a közelmúltban történt oltakozást, és négy héten belül elhalasztani a tervezett mammográfiai vizsgálatokat.

Tovább

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos