Az orrdugulás, noha nagyon kellemetlen lehet, önmagában csak egy tünet, melynek hátterében számos ok állhat. Várhatóan rövid lefolyású esetben a táránál kezelhető, egyébként orvoshoz kell irányítani a beteget.

Az orrdugulás gyakran akut, néhány nap alatt múló probléma, amelyet felső légúti fertőzés idéz elő. Rhinovírus, influenzavírus vagy a Covid-19-et okozó koronavírus is kiválthatja. Ilyenkor az orrüreg korlátozott átjárhatósága egyéb tipikus tünetekkel társul, például orrfolyással, köhögéssel, torokfájással, hőemelkedéssel, lázzal.

Ha légúti allergiáról (allergiás rhinitis) van szó, akkor a fő tünetek – orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés és orrviszketés – közül legalább kettő észlelhető, és közülük az egyik az orrdugulás vagy az orrfolyás. A fő tüneteken kívül jelen lehet még a többi között torokviszketés, szemtünetek (viszketés, vörösödés, könnyezés), köhögés és alvászavar.

Deformitások és hormonális hatások

Megesik, hogy veleszületett vagy szerzett (például baleseti sérülés miatti) anatómiai deformitás áll az orrdugulás hátterében, amely orvosi kivizsgálást – és szükség esetén sebészeti megoldást – igényel. Nyúlajak és farkastorok, illetve orrsövényferdülés egyaránt okozhat tartósan fennálló, a javulás jeleit nem mutató orrdugulást és orrhangot. Gyermekeknél viszonylag gyakoriak a megnagyobbodott garatmandula okozta orrdugulásos panaszok, ezek sebészi úton szintén orvosolhatók.

Későbbi életkorban gyakori lehet az orrpolip mint jóindulatú, orrüregen belüli kinövés. Az orrpolip jelenléte, az orrduguláson túl, gyakran szaglásvesztéssel, orrmelléküregi nyomásérzéssel, horkolással, fejfájással jár együtt. Tisztában kell lenni azzal is, hogy milyen életszakaszban jár az adott beteg, ugyanis a terhesség vagy a pubertás hormonális változásai is okozhatnak orrdugulást.

Múlni nem akaró dugulás

Kezeletlen vagy nem kezelt légúti fertőzéseknél az orrdugulás krónikussá válhat. Mind gyermek-, mind felnőttkorban előfordulhat a heteken vagy hónapokon át tartó krónikus rhinosinusitis. Légúti allergiáknál is számolni lehet hosszan fennálló panaszokkal, különösen, ha nem szezonális allergén okozza a tüneteket. Orrpolip esetén – a tartós orrdugulás mellett – a tünetek folyamatos romlást mutathatnak.

Túlzásba vitt gyógyszerhasználat

Az orrdugulás limitálja a tüdő számára rendelkezésre álló levegőmennyiséget, rontja az orr- és orrmelléküregek átjárhatóságát, valamint fokozott váladéktermelést és váladékfelhalmozódást okoz bennük. Az összegyűlő szekrétum (különböző feladatokat ellátó mirigyváladék) a kórokozó mikroorganizmusok táptalaja, ezért az orrdugulás arcüregyulladáshoz, középfülgyulladáshoz, a hangképzést érintő zavarokhoz, szaglásromláshoz vagy az asztmás beteg állapotának romlásához vezethet. Ráadásul a tünetek nemcsak a nappali tevékenységekben zavarnak, hanem az éjszakai alvás nyugalmának is véget vetnek.

Az orr- és az orrmelléküregek nyálkahártyájának lohasztása alapvető fontosságú azok fiziológiás működésének biztosításához. A szimpatomimetikus (idegrendszerre) hatású nazális nyálkahártyaduzzanat-csökkentő  orrdugulás esetén a legerősebb hatású, tüneti kezelést biztosító szerek. A különféle hatóanyagok a hatásfellépési idő és a hatástartam szempontjából kismértékben eltérhetnek egymástól, összességében azonban megállapítható, hogy néhány percen belül fellépő, több órán át fennálló hatás jellemzi a korszerű cseppeket és spray-ket. Mindez kényelmes alkalmazást tesz lehetővé, és a hosszú hatástartamnak köszönhetően napi kétszeri használat is elegendő lehet a tünetmentességhez.

Forduljon orvos, ha:
• az orrdugulása több mint 10 napja tart, és annak oka nem ismert vagy öngyógyszereléssel nem kezelhető;
• gennyes, véres váladék távozik az orrából;
• láz jelentkezik;
• a beteg újszülöttkorú, és az orrdugulás megnehezíti a szoptatást vagy a cumisüvegből való táplálást.

Dr. Harsányi Mária
szakgyógyszerész

A cikk a Patika Tükörben jelent meg, keresse a gyógyszertárakban!