Mi, emberek nem vagyunk sem a leggyorsabbak, sem a legerősebbek a bolygó élőlényei közül. Még az érzékszerveink teljesítménye is eltörpül sok faj érzékelése mellett. A madarak jobban látnak, a kutyák jobban szagolnak, és sok állat van, amiknek olyan érzékszervei vannak, amilyenek nekünk egyáltalán nincsenek.

A cápák érzékelik a mágnesességet, a teknősök az elektromosságot, a méhek látják az UV-sugárzást. Az elefántok olyan pontosan érzik a sóhiányt szervezetükben, ahogy mi érezzük a szomjúságot. Vannak teknősfajok, amik évszázadokkal tovább élnek, mint az emberek. Az állatok még a gyógyászathoz is értenek, hiszen a gyapjas pókmajmok például különleges növények evésével képesek lettek a születésszabályozásra, míg a papagájok agyagevéssel gyógyítják a mérgezést.

Mi tesz hát akkor különlegessé minket, embereket? Erre ezer válasz van, de most inkább szedjünk össze pár tulajdonságot, amik, bár nagyon büszkék vagyunk rá, hogy emberinek nevezhetjük őket, az állatok közt is jelen vannak.

10. Kultúra

A kultúra irányítja a viselkedésünket és a tevékenységeinket. A vallás, a közös viselkedési normák, a művészetek és sok egyéb a kultúrának tudható be egy adott populáción belül. A számos emberi kultúra komoly érdeklődést mutat önmaga irányába a bolygón, de tudnunk kell, hogy nem csak az embereknek vannak kultúrái.

Sok cselekvés nem genetikai alapú az állatoknál, hanem eltanulták egymástól és normaként öröklődött a populációjukban generációkon át. Sok főemlős-csoportnak van saját kultúrája és tradíciói is. Ilyen például néhány csimpánz csoportnál a viharok kezdeténél eljárt esőtánc is. Egy japán makákó, amikor nagyon fázott, 1963-ban egy hőforrásba ült. Azóta a teljes populációban elterjedt ez a téli szokás, amiről híressé váltak ezek a majmok.

9. Érzelmek

Az emberek sok különféle érzelmet élnek át. Valójában az egész életünket úgy éljük le, hogy érzelmi állapotokból érzelmi állapotokba kerülünk. Még az érzelemmentességet is egyfajta érzésként éljük meg. Bárki, aki valaha tartott házi kedvencet, például kutyát, macskát, az tapasztalhatta, hogy ezeknek az állatoknak is vannak érzelmei. Tudnak félni, szeretni, remélni, utálni, haragudni, megbocsátani, csalódni.

A delfineknél megfigyelhető, ha elvesztik a kicsinyüket, a lelki szenvedés, az unatkozó polipoknál pedig depressziót láthatunk. A hüllőknél a kíváncsiság is látható, a nagy majmoknál pedig akár féltékenységet is felfedezhetünk, de gorilláknál önzetlenséget is megfigyelhetünk. Két alkalommal is előfordult, hogy kisgyerek esett gorillaketrecbe, a hatalmas állat pedig megsimogatta, megnyugtatta a gyereket, és segített neki visszajutni az emberekhez. Az érzelmek messze nem csak az emberekre jellemzőek.

8. Nyelv

A kommunikáció szükséges. A különféle csoportok különböző nyelveket fejlesztettek ki, hogy megértethessék magukat az egyének a csoport többi tagjával. Az emberek rengeteg nyelvet alkalmaznak és nem mind verbális. A Bubi népcsoport Guineában például nagyrészt kézjelekkel kommunikál, ami nagyban hasonlít a süketek által használt jelnyelvhez. La Gomerán az emberek füttyjelekkel kommunikálnak.

Sok állat is külön nyelven kommunikál. A főemlősök, a bálnák, a madarak és a tintahalak esetében is megfigyelték már, különböző szavakat használnak különböző tárgyakra, személyekre. A csimpánzoknak külön nyelvtana is van. Az emberek által nevelt főemlősöknek megtanítható az emberi jelbeszéd is. Washoe például egy olyan csimpánz, akit úgy neveltek fel, mint a süketnéma gyerekeket szokták, és több mint 350 szót tanult meg az amerikai jelbeszédből.

7. Humor

A humor szinte mindenki életének a része. Nehéz definiálni, de egyfajta képesség ez, amivel nevettetünk, vagy meglátjuk a dolgokban azt, ami megnevettet minket, vagy másokat. A mulatságos, a váratlan dolgok váltják ki a nevetést leggyakrabban.

A csimpánzok is, ahogy az emberek, nagyon sokat nevetnek.Bár a nevetés nem mindig humor következménye. Még a patkányok is képesek nevetni, de a csimpánzok még a humoros szituációkat is felismerik. Rengeteg fogságban élő majomnál figyelték meg, hogy képesek nevetni, ha például egy fajtársuk véletlenül bolondot csinál magából.

6. Eszközhasználat

Az eszközök használatával sokszor definiálják az embert, pedig arról szó sincs, hogy mi lennénk egyedül, akik eszközöket alkalmazunk. Bár a Holdra szálltunk, városokat, erőműveket építettünk és mindezt eszközökkel tettük, tagadhatatlan tény, hogy a majmok, a varjak, a hollók, a delfinek, az elefántok, még a polipok is képesek eszközhasználatra.

A csimpánzok kalapácsnak használják a köveket, a gorillák, ha kell, bottal járnak, a hollók saját játékokat készítenek, míg a sirályok csalival pecáznak, a polipok kókuszdió héjat használnak menedéknek, míg az elefántok a víz gyűjtésére készítenek tárolókat. Az eszközhasználat gyakori más fajoknál is, nem csak az embereknél.

5. Emlékezet

Az emberek képesek mentálisan tárolni az érzékeik által közvetített információt és újrahasznosítani azt, ha a későbbiekben erre lenne szükség. Ezt hívjuk emlékezetnek. Segít abban, hogy a tapasztalataink alapján optimálisan cselekedjünk az adott szituációkban, vagy az ismereteink fényében hozzunk döntéseket.

Az állatoknak is van memóriájuk, és ezt bármelyik gazdi meg tudja erősíteni. A háziállatoknak parancsokat lehet tanítani, és még az aranyhalak memóriája is úgy tűnik, jobb, mint eddig gondoltuk. A csimpánzok jobban emlékeznek képekre és számokra, mint az egyetemisták, a hollók pedig jobban megjegyzik az alakzatokat, mint az emberek. A mókusoknak olyan kiváló memóriájuk van, hogy pontosan tudják, hogy mely rejtekhelyekre ásták el a tartalékaikat, pedig több száz ilyen kis raktáruk van, megannyi négyzetkilométernyi területen.

4. Öntudat

A medúza például nem nagyon tud önmagáról. Alapvető cselekvésekre ösztönzi felépítése, és nem figyel magára, mint individuális létezőre. Az öntudatot sokáig emberi privilégiumnak hitték. A legegyszerűbb teszt a tükör próba. Ha egy állat felismeri önmagát a tükörben, akkor már nem is vagyunk egyedül a híres öntudatunkkal. Az ember is csak 18 hónapos korától képes erre elvileg. Sok állat képes felfogni, hogy a tükör önmaga leképezése, hogy a saját mozdulatait látja viszont. Ezt leginkább az emberszabású majmoknál, néhány gibbonfélénél, elefántoknál, szarkáknál és néhány bálnánál figyelték meg.

3. Intelligencia

Az ember, a homo sapiens az úgynevezett bölcs ember. Tudunk gondolkozni, érvelni, fejlődni mentálisan. Természetesen sok fajtája létezik az intelligenciának, ahogy annak is sok módja van, hogy hasznosítsuk őket, mégis az intelligenciát leginkább úgy értelmezzük, mint annak a képességét, hogy gondolkozzunk, érveljünk, összehasonlítsunk, tervezzünk és tanuljunk. Az emberi értelem sajnos nem fejlettebb, mint sok más fajé. A galambok tájékozódási képessége például messze fölülmúlja az emberi intellektusból fakadó irányérzékünket, geometriai tudásunkat.

A hangyák állítólag kiválóan számolnak, az elefántok pedig az aritmetikában jeleskednek. A varjak könnyedén felfedezik az ok-okozati összefüggéseket, hiszen ha megfigyelik egy mechanizmus működését, hamar rájönnek, miként bírják azt működésre, és nem nagyon hibáznak, nem kísérletezgetnek. Sok esetben gyorsabban találnak meg elrejtett tárgyakat és könnyebben nyitnak ki ajtókat, mint az emberek.

2. Gazdálkodás

A modern, emberi civilizáció alapja a gazdálkodás. Úgy tartják, nagyjából tízezer éve kezdtünk el gazdálkodni, amikor feladtuk a nomád életformát és letelepedtünk életmódot váltva. Ez a változás vezetett oda, hogy több időnk lett, fejleszthettük a tudományunkat, az eszközeinket. Ez az életmód hamar elterjedt a világon.

Bármilyen büszkék vagyunk erre, a hangyák már évmilliók óta követik a gazdálkodás életmódját. Hernyókat fognak el és speciális termekben tartják őket a boly mélyén, etetik őket, hogy a különleges, cukros váladékukkal láthassák el magukat. A leveleket faló tetvek is gyakran egy-egy hangyakolónia gazdaságának részei. A termeszek például gombákat termelnek élelmiszernek, így láthatjuk, az állattartásban és a növénytermelésben sem vagyunk igazán egyediek.

1. Építkezés

Az emberek fantasztikus építményeket emeltek ezen a bolygón és már túl is annak határain. Felhőkarcolók, metrójáratok, utak, paloták dicsérik remek építészetünket. Bizony az állatok is építkeznek. Madarak, majmok készítenek otthonos fészkeket maguknak, a nyulak üregeket ásnak otthonnak és a biztonságos közlekedés érdekében.

A nigériai termeszek mégis a legnagyobb építők, hatalmas termeszvárakat építenek, amikben megoldják a fűtés és hűtés kérdését is. Vannak útjaik ezekben az ég felé törő városokban, betegszobák, raktárak, és megannyi érdekes helyiség. Bár nem tűnik számunkra nagynak a váruk, de ha összevetjük a termeszek méreteit a miénkkel, akkor azt mondhatjuk, ha hasonló építményt akarnának emberek létrehozni, az másfél kilométer magas kellene, hogy legyen.

+1 Absztrakt és logikai gondolkozás

Tisztáznunk kell, hogy az absztrakt gondolkodás nem kaotikus. Azt jelenti, hogy egy dologra gondolva, annak tulajdonságait függetlenítjük tőle és más dolgokra is ki tudjuk terjeszteni. Tehát az almára gondolva az ízletesség is eszünkbe jut, amit sok más objektumra illeszthetünk. Ennek és a logikus gondolkodásnak a képességét nehéz megfigyelni a fajoknál. Egyelőre úgy tűnik, hogy ha valaki képes absztrakt és logikus gondolkozásra a Földön, azok talán az emberek lehetnek, hála az agyuk frontális lebenyének. Talán ez tesz minket emberivé, hogy tudunk racionálisan gondolkozni, meg tudjuk kérdőjelezni önmagunkat.

(DRportal.hu)