A közvélekedéssel ellentétben az epilepsziás rohamok gyakran nagyon enyhék, sokszor a beteg egyszerűen csak néhány másodpercig üresen néz valamerre. Azonban az enyhe tünetek ellenére is igen komolyan kell venni a betegséget!

Az epilepszia egy olyan krónikus és rohamokban jelentkező betegség, amelyben az agyi idegsejtekben rendellenesen fokozódnak a kisülések.

Bár általánosságban az a kép él bennünk, hogy az epilepszia mindig rángógörccsel és eszméletvesztéssel jár együtt, a betegség tulajdonképpen változatos tünetekkel járhat. A tünetek, amit rohamoknak is nevezünk gyakran nagyon enyhék, különböző érzetet és viselkedést idéz elő. Bizonyos rohamfajtákban a beteg a roham során egyszerűen csak néhány másodpercig üresen néz valamerre, míg másoknál teljes testre kifejlődő görcsroham alakul ki.

Egy roham lezajlása nem jelenti azt, hogy epilepsziád van! Ha azonban már volt két rohamod, drámaian megnő a további rohamok kialakulásának valószínűsége. Legalább két kiváltó ok nélkül kialakuló roham szükséges az epilepszia diagnózisának felállításához.

Az epilepszia leggyakrabban gyerekkorban, illetve 65 éves kor felett alakul ki, ettől függetlenül azonban bármely korban kialakulhat. Kezelés segítségével elérhető a rohammentesség, illetve csökkenhet a rohamok gyakorisága és intenzitása. Nagyon sok esetben az epilepsziás gyerekek idővel kinövik a betegséget.

Az epilepszia tünetei

Mivel az epilepsziát az agysejtek rendellenes tevékenysége okozza, a rohamok bármilyen az agy által szabályozott folyamatot érinthetnek. A roham átmeneti zavartságot, teljes eszméletvesztést, a karok és lábak kontrollálatlan rángatózását hozhatják létre, de előfordulhat, hogy az egyetlen tünet, az hogy a beteg néhány másodpercig csak üresen néz.

A tünetek a roham típusától függően is változhatnak. A legtöbb esetben az epilepsziás beteg rohamai minden alkalommal azonos típusúak, éppen ezért a tünetek is nagyon hasonlóak. Ennek ellenére kialakulhatnak különböző típusú rohamok is, eltérő tüneteket előidézve.

A rohamok kezdetétől függően elkülöníthetünk részleges vagy teljes rohamokat. Ha úgy tűnik, hogy a roham az agy csak egy bizonyos területének rendellenes működéséből adódik, akkor részleges, míg a teljes agyat érintő rohamok esetén teljes rohamokról beszélünk. Bizonyos esetekben a roham az agy egy körülhatárolt területéről kiindulva átterjed az agy többi részére.

Részleges rohamok: Egyszerű részleges rohamok: Ez a rohamtípus nem jár eszméletvesztéssel, módosíthatja azonban az észlelést, illetve megváltozhat a roham alatt a dolgok észlelése, szaga, vagy hangzása.

Komplex részleges rohamok: A komplex parciális rohamok során tudatzavar (eszméletvesztés) is kialakul, azaz a beteg bizonyos időre elveszti kapcsolatát a külvilággal. A komplex részleges rohamok általában akaratlan mozgásokkal, például a kezek dörzsölésével, csámcsogással, a karok mozgatásával, vagy valamilyen hangadással indulnak.

Teljes rohamok

• Erre a rohamfajtára az jellemző, hogy a beteg pár másodpercig nincsen tudatánál. Vannak azonban olyan típusai is, ahol a rohamtípus a karok, és a lábak hirtelen rángatózásával jár, vagy a beteg hirtelen összeesik, elesik.
• Ez az epilepsziás rosszulléteknek a legintenzívebb formája, mely során először a test megfeszül, majd rázkódni kezd. A beteg a rosszullétek során eszméletét elveszti, a történtekre nem emlékszik. Gyakran a roham alatt nyelvét megharapja, vizeletét pedig maga alá engedi.

Mikor fordulj orvoshoz?

Amennyiben ismert epilepsziás vagy, azaz már felállították az epilepszia diagnózisát, nem szükséges minden egyes roham után orvoshoz fordulni, ha Te és családod pontosan ismeritek a rohamokkal kapcsolatos teendőket. Ha azonban roham életedben először jelentkezik, mindenképp fordulj orvoshoz! Ha szemtanúja vagy egy rohamnak, szintén hívj azonnal orvosi segítséget!

Az epilepszia kialakulásának okai

Számos esetben az epilepszia kezdete egy az agyat károsító balesethez, betegséghez, vagy valamilyen traumához, például stroke-hoz köthető. Ritkán agydaganat állhat az epilepszia hátterében. A betegek felénél azonban nincs az epilepsziának azonosítható oka.

(Forrás: WEBBeteg)