NAPÉGÉS (LEÉGÉS) L55 ICD-11: EJ40
Napégés (leégés): tünetei, komplikációi és kezelése
A napégés a bőr akut gyulladásos reakciója, melyet ultraibolya sugárzás okoz.
Nyáron rendkívül gyakori panasz, és bár igen fájdalmas is lehet, jó esetben néhány napon belül elmúlik. Az ismételt napégésnek, a sugárzásnak való hosszú távú kitettség azonban súlyos problémákat okozhat.
A napégés oka és kialakulása
A Napból folyamatosan érkeznek ultraibolya-sugarak (UV-sugarak) a Föld felszínére. Ezeket a sugarakat három fő csoportba osztjuk, UV-A, UV-B és UV-C sugarakra. A különböző típusú sugarak különböző mértékben érik el a Föld felszínét, és az emberi bőrbe is különböző „mélységig” hatolnak be. Bár a napsugárzás nélkülözhetetlen az élethez, ez a sugárzás roncsolhatja, sőt el is pusztíthatja a sejteket. Ezen káros hatások ellen az élőlények különböző módon védekezhetnek, például szőrzettel, vagy, az emberek esetén, speciális sejtekkel és az általuk termelt melaninnal. A melanin képes elnyelni a sugárzást, így védi a sejteket a további károsodásoktól.
A napégés tulajdonképpen az UV-sugárzás szabad szemmel is jól látható, akut sejtkárosító hatása, a sugárzásra adott gyulladásos reakció.
A leégést a leggyakrabban napégésnek nevezzük, valójában nemcsak a Napból érkező sugárzás okozhat ilyen tüneteket, az minden olyan esetben bekövetkezhet, amikor a bőrünk fokozott UV-sugárzásnak van kitéve (pl. egy szoláriumban is).
Bár a köznyelvben az égést leggyakrabban extrém magas hőhatáshoz (tűzhöz, forrázáshoz) kötjük, az okozott szöveti sérülés jellege miatt a fagyás, a maródás (kémiai égés), a dörzsölődés vagy horzsolás (súrlódásos égés), az elektromosság és a sugárzás, így a napsugárzás okozta károsodások is az égések közé tartoznak. Ezért a napégés súlyosságát is az égési sérülésekhez osztályozásához alkalmazott skálával szokták meghatározni. A napégéses esetek többsége a felületes vagy első fokú égések közé tartozik, vagyis a szöveti sérülések csak a bőr legkülső rétegét érintik.
A Fitzpatrick-skála
Sok különböző, külső és belső tényezőtől függ, hogy milyen gyorsan ég le valaki, illetve, hogy a napégés mennyire lesz súlyos. A külső tényezők közé tartozik például a szabadban töltött idő tartama, a napszak, vagy hogy mennyire felhős az ég. A belső tényezők közül a legfontosabb a bőrtípus, vagyis (nagyon leegyszerűsítve), hogy mennyire világos vagy sötét valakinek a bőre. Ezt a legtöbbször az ún. Fitzpatrick-skála segítségével határozzák meg.
A Fitzpatrick-skála a bőr árnyalatának meghatározását segítő rendszer, melynek segítségével felmérhető, hogyan reagál a bőr az UV-sugárzásra, vagyis, hogy mennyire gyorsan ég le. A bőr árnyalata mellett a szem és a haj színe is segíthet meghatározni, hogy melyik típusba tartozik valaki. Ha ismerjük, melyik típusba tartozunk, könnyebben meg tudjuk választani, mely fényvédő krém a legmegfelelőbb a számunkra.
- I-es típus: rendkívül világos, szinte áttetsző bőr; nagyon világos szemek, vörös vagy nagyon világos szőke haj; sok szeplő. A bőr nagyon érzékenyen reagál a napra, mindig leég és hámlik, soha nem barnul le.
- II-es típus: világos bőrszín; kék, zöld vagy szürke szemek, szőke haj; szeplős; nagyon gyakran leég és hámlik, nagyon ritkán barnul le.
- III-as típus: világos bézs bőr; mogyorószín vagy világosbarna szemek, sötétszőke vagy világosbarna haj; kevés szeplő, a bőr időnként leéghet, de le is barnulhat
- IV-es típus: olívaszínű, világosbarna, „mediterrán” bőrszín; sötétbarna szemek és haj; szeplősség nem jellemző, könnyen barnul, nagyon ritkán ég le
- V-ös típus: sötétbarna bőrszín; sötétbarna szemek, sötétbarna vagy fekete haj; szeplősség nem jellemző, nagyon könnyen barnul, szinte soha nem ég le
- VI-os típus: mélybarna, sötétbarna bőrszín; sötétbarna szemek, fekete haj; soha nem szeplős, könnyen barnul, soha nem ég le
Minél világosabb valakinek a bőre, annál magasabb faktorszámú fényvédő krémet javasolt használnia. Természetesen, az, hogy valakinek sötétebb a bőre, könnyebben barnul, még nem indok arra, hogy ne használjon fényvédőt!
Epidemiológia
A napégés rendkívül gyakori, szinte minden ember leég minimum egyszer életében, és a becslések szerint minden második felnőtt évente legalább egyszer leég.
A napégés bármely korosztályt érintheti, férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulhat. Ugyanakkor, bár a nőket tartják inkább „napimádónak”, a férfiak körében valamivel gyakoribb a napégés. Ennek oka akár abban is kereshető, hogy a nők tudatosabbak a fényvédő krémek alkalmazásával kapcsolatban.
Miért fontos a fényvédelem? Ilyen bőrbetegségeket okoz az UV-sugárzás
Kiket érinthet a napégés?
Nagyobb a kockázata a leégésre a világos bőrűeknek, illetve azoknak, akik nem használnak fényvédő krémet (vagy nem megfelelően használják azt).
Gyakoribb a napégés a magasabban fekvő területeken (hegyekben), az Egyenlítőhöz közeli területeken, a nyári hónapokban és természetesen tiszta időben, felhőtlen égboltnál. Az UV-sugárzás a legintenzívebb délelőtt 10 és délután 16 óra között, így ilyenkor a legkönnyebb leégni.
Bizonyos gyógyszerek fényérzékennyé tehetik a bőrt, vagyis a leégés rizikóját is növelik. Ezen gyógyszerek közé tartoznak például:
- bizonyos antibiotikumok (szájon át szedett, szisztémás és helyileg alkalmazandó, lokális gyógyszerek egyaránt)
- nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), fájdalomcsillapítók (pl. az ibuprofen tartalmú gyógyszerek)
- vízhajtók
- gombaellenes szerek
- daganatos betegségek terápiájában alkalmazott gyógyszerek
- retinoidok
- nyugtatók
- antipszichotikumok
Bőrre került citromlé: helyi fényérzékenység és fotokontakt dermatitisz
Ha bizonyos vegyületek (ill. az ezeket tartalmazó anyagok) a bőrre kerülnek, helyi fényérzékenységet okozhatnak. Ha ezeket a bőrfelületeket UV-sugárzás éri, akkor annak fokozott gyulladásos válaszreakció lehet a következménye, melyet fotokontakt dermatitisznek vagy berloque- dermatitisznek neveznek. Ennek a problémának a tünetei – a „hagyományos” leégés tünetein túl – a bőrön kialakuló, nagy, fájdalmas hólyagok. A fotokontakt dermatitisszel összefüggő vegyületeket tartalmaznak többek között olyan gyakori növények, mint a zeller, a petrezselyem, a citrusfélék és a füge. Emellett fotokontakt dermatitiszt okozhatnak illóolajok (pl. a bergamot) és parfümök is.
A napégés tünetei és jelei
A napégés tulajdonképpen gyulladásos reakció, ezért a gyulladásokra jellemző, tipikus tünetek erre a problémára is jellemzőek. A tünetek függnek attól, mennyi ideig és milyen mértékben volt kitéve a bőr a káros sugaraknak. A leégés elsődleges tünetei között találhatjuk:
- a bőr kipirosodását, kivörösödését (ennek intenzitása egyénenként nagyon eltérő lehet)
- a bőr duzzanatát
- a viszketést
- a hólyagok megjelenését
- a bőr fokozott érzékenységét
- a bőr érintésre meleg érzetű
A közvetlen bőrtünetek mellett jelentkezhet általános rosszullét, gyengeség, láz és hidegrázás, hányinger és hányás is.
A leégés diagnosztizálása
A leégés általában a laikusok számára is könnyedén felismerhető, azonosítható, külön orvosi vizsgálatokra nincs szükség a megállapításához. A legtöbb esetben nem is fordulnak az érintettek orvoshoz a panaszaikkal. Súlyos, nagy testfelületet érintő napégés azonban mindenképpen orvosi vizsgálatot és megfelelő terápiát igényel, egyrészt a hozzá kapcsolódó intenzív fájdalom, másrészt az esetleges szövődmények megnövekedett rizikója miatt.
Orvosnál a napégés, leégés miatt
Segítheti a pontos diagnózist és a megfelelő terápia megválasztását, ha megosztjuk az orvosunkkal:
- Van-e valamilyen ismert bőrbetegségünk?
- Volt-e már korábban hasonlóan súlyos napégésünk, esetleg volt- e a napsugárzásra adott allergiás reakciónk?
- Milyen gyógyszereket szedünk rendszeresen, kezdtünk-e új gyógyszert szedni az elmúlt 3 hónapban?
- Milyen kozmetikumokat használunk rendszeresen? Használunk, használtunk fényvédő krémet?
- Mennyi időt töltöttünk a szabadban a napégést megelőző 12-24 órában? Vannak-e más tüneteink?
A napégés lefolyása és kimenetele
Az, hogy leég-e valaki, illetve, hogy milyen mértékű lesz a leégés, több tényezőtől is függ. Ezek közé tartozik például a bőrtípus: a világos bőrű, világos hajú, szeplős („kelta” típusú) emberek gyorsabban égnek le, mint a sötét bőrű, sötét hajú (mediterrán) típusok. Sokszorosára növeli a napégés rizikóját, ha nem használ valaki fényvédő krémet.
A leégés már meglepően rövid idő, akár 15-20 perc alatt is kialakulhat (ez több tényezőtől is függ, például a napsugárzás intenzitásától vagy a bőrtípustól), ám a legtöbb esetben 2-6 órát kell a közvetlen napsütésben tölteni ahhoz, hogy leégjen valaki. A jellegzetes, fájdalmas bőrpír, a bőr duzzanata, húzódása általában 6-24 órán belül jelentkezik, és inkább fokozatosan alakul ki. Nagyon gyakran előfordul, hogy valaki nem veszi észre azonnal, hogy leégett, csak órákkal később, például az esti zuhanyozásnál. Természetesen, minél súlyosabb a leégés, annál erősebbek a tünetek és annál gyorsabban jelentkeznek. A leégett bőr kipirosodik, érintésre meleg tapintatú és érzékeny, húzódó, fájdalmas.
A napégéssel összefüggő fájdalom az első 48 órában a legintenzívebb. A tünetek enyhülésére, a bőrpír elmúlására és bőr hámlására ezt követően (a leégést követő harmadik naptól) lehet számítani, de ez nem feltétlenül következik be. A hámlás, illetve az ezzel összefüggő viszketés akár több hétig is elhúzódhat. A leégett bőrfelület alatt lebarnult bőrt találunk.
Vészhelyzet napégés esetén
Előfordulhat, hogy a napégés olyan súlyos, hogy az érintett orvosi ellátásra szorul. Mivel a napégés nagyon gyakran a nyári kánikulában fordul elő, érdemes tisztában lenni a hőséggel összefüggő, időnként életveszélyes problémák tüneteivel is, hiszen ezek a panaszok együttesen is jelentkezhetnek. Azonnal forduljunk orvoshoz, ha napégés esetén a következőket tapasztaljuk:
- a leégett bőrön megjelenő hólyagok
- intenzív viszketés
- a bőr kisebesedése, váladékozása
- hányinger és hányás
- hidegrázás
- magas láz (akár 40 fokos is lehet)
- a bőr forró, száraz tapintatú
- megváltozott mentális állapot, zavarodottság, hallucinációk
- megváltozott viselkedés (ingerlékenység, agresszió, szokatlan vagy bizarr viselkedés)
- mozgáskoordinációs zavarok, izomgyengeség, bénulás
- általános gyengeség és rosszullét
- beszédzavarok, nehezen érthető beszéd
- szédülés
- ájulás, eszméletvesztés
- fejfájás
- izomgörcsök
- szapora szívverés
- kapkodó, felületes légzés
A napégés komplikációi
A legtöbb esetben a leégés rövid időn belül spontán, szövődmények nélkül gyógyul. Nagyon ritka, hogy a napégés következménye a bőr súlyos gyulladása, esetleg felülfertőződése legyen.
Előfordulhat, hogy az erős UV-sugárzás és az azzal összefüggő leégés hatására bizonyos krónikus problémák fellángolnak: felerősödhetnek például az ekcémás tünetek, vagy kiújulhat a lappangó ajakherpesz.
Bár a leégés önmagában általában nem okoz hosszú távú panaszokat és nem jár együtt szövődményekkel, az ultraibolya-sugárzásnak való ismételt kitettség sokszorosára növeli a bőr daganatos megbetegedéseinek, például a melanómának a kockázatát. A szakemberek szerint minél többször ég le valaki, annál nagyobb nála a bőrdaganat rizikója, de a daganatos betegségek kockázatának növekedéséhez nem szükséges feltétlenül a leégés!
A daganatos betegségek mellett az ultraibolya-sugárzásnak való ismételt kitettség hosszú távon gyorsítja a bőr öregedési folyamatait.
A napégés kezelése
A napégés a legtöbb esetben nem igényel semmilyen orvosi kezelést, a házi módszerek és a bőr „pihentetése” elég. A gyógyulás néhány napon belül spontán megtörténik.
Fontos, hogy néhány napig – míg a bőr állapota nem javul – ne menjünk a napra! Enyhíthetők a napégés tünetei:
- naponta többszöri, langyos vizes zuhanyozással
- a gyulladt bőr óvatos borogatásával
- hűsítő, regeneráló és ápoló krémek, zselék alkalmazásával
- sok folyadék fogyasztásával
- szükség szerint fájdalomcsillapítók vagy viszketés elleni szerek használatával
A leégés megelőzése
A napégés megelőzésének legfontosabb lépései közé tartozik a megfelelő fényvédő krém alkalmazása, a túlzottan erős UV-sugárzás kerülése, a könnyű öltözék:
- Figyeljük az UV-sugárzás erejére vonatkozó jelentéseket, és vegyük komolyan a hőségriadók idején betartandó szabályokat!
- Alaposan kenjük be a bőrünket fényvédő krémmel, nagyjából 30 perccel azelőtt, hogy a szabadba mennénk. Akkor se feledkezzünk el erről a lépésről, ha nem tervezünk közvetlenül a tűző napon tartózkodni, vagy ha felhős az idő!
- Ne felejtsük el bekenni az ajkainkat, a fülünket, a tarkónkat, a kéz- és lábfejünket sem! A kopaszoknak pedig a feje teteje is leéghet!
- Nem elegendő, ha reggel bekenjük a bőrünket, és azt reméljük, hogy a védelem egész nap kitart! Rendszeresen kenjük újra a fényvédő krémet, különösen úszás vagy izzadással járó tevékenység után.
- Legyen rajtunk világos színű, könnyű anyagból készült ruházat, napszemüveg és széles karimájú kalap.
- Délelőtt 11 és délután 15 óra között lehetőleg ne tartózkodjunk a napon!
Mit tehetünk otthon napégés esetén?
A leégett bőr a legtöbb esetben néhány napon belül gyógyul, ám a napégés tünetei rendkívül kellemetlenek lehetnek. Olcsó, könnyen elérhető, egyszerű házi módszerek segítségével ezeket a tüneteket megpróbálhatjuk enyhíteni.
- Régi házi módszer a leégett bőr hideg tejföllel való bekenése vagy hideg tejjel való borogatása. A tejtermékek nagyszerűen hűsítenek, zsírtartalmuk segíti enyhíteni a bőr szárazságát, húzódását, a bennük található egyéb hatóanyagok pedig serkenthetik a bőr megújulását. Ügyeljünk azonban arra, hogy csak vékonyan alkalmazzuk ezeket a termékeket, és a borogatást is cseréljük gyakrabban.
- Gyakran javasolt szer a napégés ellen az aloe vera. Ez a sivatagi eredetű növény rengeteg ásványi anyagot, vitamint, nyomelemeket, aminosavakat és regeneráló, gyógyító, gyulladáscsökkentő hatóanyagot tartalmaz, ráadásul kellemesen hűsít is.
- A bőrt jól lehűtött gyógyteával is borogathatjuk. Bőrápoló, nyugtató hatóanyagokat tartalmaz többek között a körömvirág és a kamilla.
- Ápoló, regeneráló és bőrnyugtató hatóanyagokat tartalmaz a zab is. Tegyünk 10-15 dkg zabpelyhet egy tiszta textilpelenkába vagy vékonyabb konyharuhába, csomózzuk össze, és áztassuk ezt be meleg vízbe legalább egy órára. A zabos vizet hűtsük le, majd ezzel borogassuk be a bőrt, akár naponta több alkalommal is.
Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy a házi módszerek főként a tünetek gyorsítását célozzák, a gyógyulás idejét nem gyorsítják meg. Azt se feledjük, hogy a rengeteg tanács között vannak olyan módszerek is, melyek alkalmazása nemhogy nem használ, de kifejezetten ártalmas is lehet (vagy „csupán” teljesen felesleges és hatástalan).
- Ne kenjünk a leégett bőrre alkoholt, alkoholt tartalmazó arctonikot, citromlevet vagy ecetet! Ezek ugyan néhány percig hűsíthetnek, de utána csak tovább fokozzák a fájdalmakat, savas-maró és szárító hatásuk miatt.
- Szárító, irritáló hatású lehet a sós vagy szódabikarbónás fürdő.
GYAKORI KÉRDÉSEK A LEÉGÉSSEL KAPCSOLATBAN
Mennyi idő kell ahhoz, hogy leégjen valaki?
Tévhit, hogy csak akkor ég le valaki, ha több órát tölt a napon! A napégés rizikója több tényezőtől is függ: milyen az érintett bőrtípusa (mennyire világos vagy sötét), mennyire intenzív az UV-sugárzás, használt-e az illető fényvédő krémet stb. Akár 15-20 perc is elég lehet a leégéshez!
Leéghetünk az árnyékban?
Bár az árnyékban sokkal kisebb az esélyünk arra, hogy leégjünk, mint a közvetlen, tűző napsütésben, ezt nem lehet teljesen kizárni. Ennek oka többek között a különböző felületekről, például a homokról, a vízről, a kőről vagy az üvegről visszaverődő sugárzás. Fényvédő krémet tehát akkor is ajánlott használni, ha előre tudjuk, hogy a szabadban töltött időben többé-kevésbé végig árnyékban tartózkodunk majd.
Gyorsítja a gyógyulást, ha ledörzsöljük vagy leradírozzuk a leégett bőrt?
Tévhit, hogy a leégett bőr alapos ledörzsölése (törülközővel, mosdókesztyűvel, luffával stb.), leradírozása gyorsítja a gyógyulást, mert segít megszabadulni az elhalt és sérült hámsejtektől. A bőrradírozás valóban eltávolítja az elhalt hámsejteket, de a leégett bőrön tulajdonképpen nincs mit eltávolítani, a bőr sérült és gyulladt. A bőrradírozás vagy hámlasztás csak tovább irritálja a bőrt, sőt komoly fájdalmakhoz is vezethet. Leégett bőrre ne használjunk tejsavas, glikolsavas, szalicilsavas kozmetikumokat se!
Lehet sminkelni, ha leégett a bőrünk?
A gyógyulás napjai alatt a sminkelés nem javasolt (vagy csak nagyon korlátozottan és óvatosan). A dekorkozmetikumokban olyan vegyületek, például illatanyagok lehetnek, melyek tovább irritálhatják a bőrt, másrészt, a sminkecsetek és -szivacsok könnyen „utaztathatnak” olyan kórokozókat, melyek növelik az egyébként is érzékeny bőr begyulladásának rizikóját.
Források:
Healthline https://www.healthline.com/health/how-to-heal-sunburn-fast
MedicineNet https://www.medicinenet.com/sunburn_and_sun_poisoning/article.htm
Medscape https://emedicine.medscape.com/article/773203-overview
Mayo Clinic https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/sunburn/symptoms-causes/syc-20355922
Skincancer.org https://www.skincancer.org/risk-factors/sunburn/
Medical News Today https://www.medicalnewstoday.com/articles/176441
Fitzpatrick's Dermatology (McGraw-Hill, 2019.), szerk.: Sewon Kang, Masayuki Amagai, Anna L. Bruckner, Alexander H. Enk, David J. Margolis, Amy J. McMichael, Jeffrey S. Orringer
Dermatology (Elsevier, 2018.), szerk: Jean L. Bolognia, Julie V. Schaffer, Lorenzo Cerroni
Tintinalli's Emergency Medicine (McGraw-Hill, 2011.), szerk.: Judith E. Tintinalli
Andrew's Diseases of the Skin (Elsevier, 2020.), szerk.: William D. James, Dirk M. Elston, James R. Treat, Misha A. Rosenbach, Isaac M. Neuhaus
