A szorongás és a pánikrohamok intenzív félelemmel és aggodalommal járnak. Hirtelen törnek az emberre, és 15-30 percig tartanak, folyamatosan vagy ciklusosan jelentkeznek. Sokakat halálfélelem fog el, néhányan pedig attól félnek, hogy megőrülnek. A fiataloknál is gyakran előfordul.

Honnan jönnek a pánikrohamok?

A pánikrohamot valamilyen stresszhatás váltja ki: A szimpatikus idegrendszer úgy válaszol a helyzetre, hogy készenlétbe állítja a testet, felkészülve a harcra vagy a menekülésre. A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer egyensúlya felelős a belső szerveink szabályozásáért. Stresszhatásra a testünk adrenalin hormont termel, így szimpatikus túlsúlyt teremt. Ez a hormon felelős a szorongás és a

pánikrohamok fizikai tüneteiért, úgy mint a fokozott szívdobogás és a felgyorsult légzés.

Mi váltja ki a pánikrohamokat?

Sokféle ok létezik, mint például:

• Öröklött – a pánikbetegség hajlama lehet öröklődik, de sokat számít a gyermekkorban látott minta, ha a szülő pánikbeteg.
• Biológiai – betegségek, kórok és hiánybetegségek is kiválthatják.
• Fóbiák – félelem az emberektől, tárgyaktól, vagy szituációktól.
• Trauma – valakinek a halála vagy más veszteségek.
• Stimuláló szerek – nikotin, koffein, drogok és alkohol.
• Pszichés – stresszkezelési problémák, önbizalomhiányból fakadó szorongás.
• Az aktivitás hiánya.
• Gyógyszerek és kemikáliák– antibiotikumok, antidepresszánsok.
• Légszomj, légzési nehézségek.
• Teljesítménykényszer – iskolai és munkahelyi stressz.

Ezeket többnyire nem tudjuk vagy elég nehezen vagyunk képesek befolyásolni. Az orvosi segítség segít megérteni, hogy mi is váltja ki ezeket a rohamokat, és hogy milyen kezelés szükséges.

Pánikrohamok fiataloknál

Manapság a fiatalok gyakran kerülnek bajba és követnek el bűncselekményeket is egy-egy védekezési vagy menekülési mechanizmus során. Sokan mutatnak agresszív, kötekedő viselkedést ilyenkor. Ezeket kiválthatják számítógépes játékok, tévéműsorok, bántalmazás vagy társadalmi kirekesztés.

Ha a tiniknél szorongásos tünetek vagy pánikrohamok jelentkeznek, azok általában testhőmérséklet változással, remegéssel, kapkodó légvétellel, émelygéssel, szédüléssel, fulladással vagy hidegrázással, torokban gombóc érzéssel, szapora, vagy rendszertelen szívveréssel, akár mellkasi fájdalommal is járhatnak. Fordulhatunk azonnali ellátásért is egy klinikán, de a rohamoknak a kezelése megtanulható és jól karbantartható, természetesen pszichológus, vagy szükség esetén pszichiáter segítségével, így nincs szükség feltétlenül mindig orvosi segítségre.

(P. K., Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia, belgyógyász, hematológus)