• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Az egészségügy átalakítása jó irány, de lényegi kérdések kimaradtak

Lapszemle 2022.11.29 Forrás: index.hu
Az egészségügy átalakítása jó irány, de lényegi kérdések kimaradtak

A szakember szerint a versenyhelyzet mellett a magánszektornak nyugat-európai mintára célszerű lenne kisegítenie az állami ellátást.

Egy átfogó egészségügyi reform már régóta váratott magára, ugyanakkor a javaslatban foglaltak bizonyos elemei finomításokra szorulnának, néhány lényeges kérdésre pedig nem térnek ki benne – mondta az Indexnek Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász. Mint ismert,november 15-én nyújtották be az egészségügy átalakításáról szóló javaslatcsomagot az Országgyűlésnek.

A november 22-én elfogadott szociálistörvény-módosítást az egészségpolitikai szakértő úgy értékelte, hogy a szociális és egészségügyi ellátórendszer kettéválasztása elviekben elfogadható, de nyugat-európai mintára célszerű lenne a két rendszert szakmailag szoros összefogásban egymást kiegészítve működtetni.

Kérdés, hogy ha egyre inkább kivonul az állam a szociális ellátásból, mi lesz azokkal az emberekkel, akiket nem tudnak otthon gondozni, vagy nem tudják intézményi elhelyezésüket biztosítani – kezdte Rékassy Balázs. Az egészségpolitikai szakértő kiemelte: Magyarországon nincs olyan erős szociális háló, amely ezt elbírná, kevés ehhez az intézményi férőhely, és egyébként is többéves várólistával kell számolni.

A tervezett törvénymódosítás szerint az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozók átlagosan 32 százalékos, a diplomások 55 százalékos béremelést kapnának, a bérpótlék egy része beépülne az alapbérbe. Rékassy Balázs elmondta, hogy ezzel remélhetőleg megállítható a szakmából való már kritikus méreteket öltött elvándorlás, és növelhető megbecsültségük, amivel a fiatalok számára is vonzóbb lehet ez a pálya.

A teljesítményalapú bérezésre vonatkozó célkitűzés előírja, hogy 40 százalékkal nőhet, de 20 százalékkal csökkenhet is az ápolók, orvosok fizetése. „Ha ez átlátható, objektív értékelési rendszer alapján történik, akkor ezt el kell fogadni, hiszen a minőségi és teljesítményalapú bérezés jobb teljesítményre serkent, és ezzel javulhat a hazai egészségügyi ellátás minősége. Rékassy szerint egy differenciált komplex, több elemből álló fizetés és érdekeltségi rendszer határozza meg a béremelések mértékét. Itt a szolgálati időn felül a szakterületi és beosztási pótlékok, a minősítés és teljesítmény, illetve egy negyedik változó elem is érvényesüljön, amely az ügyeleti, helyettesítést, kirendeléseket és esetleges jutalmakat hivatott fedezni” – értékelte. (Fotó: Új Egyenlőség)

Továbbiak a teljes cikkben

Legolvasottabb cikkeink