A stressz szerepe a peptikus fekélybetegségek kialakulásában

A peptikus fekélybetegség (PUD) kialakulásáért elsősorban a Helicobacter pylori-fertőzést, illetve a nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedését tartják felelősnek.

Ezek azonban nem magyarázzák teljes mértékben a betegség kialakulását és fennmaradását, pszichológiai változók is jelentős szerepet játszanak benne. Például megfigyelték, hogy nagy természeti katasztrófákat követően drámaian megnövekedik a Helicobacter pylori-negatív fekélyek és a fekélyes szövődmények aránya.

Az emésztőrendszer egyike azon szervrendszereknek, melyek képesek szomatikusan (testi tünetek formájában) kifejezni a biztonság és elfogadottság iránti problémákat. A fekélybetegek hajlamosabbak a depresszióra, nagymértékű szeretet iránti igény jellemzi őket, és a negatív életeseményeket érzelmileg megterhelőbbnek érzékelik egészséges társaiknál.

A fekélybetegségek kialakulása

Peptikus fekélyek kialakulása során szervezetünkben a támadó- és védőmechanizmusok zavara miatt tulajdonképpen „önemésztés” indul be. Ez többnyire akkor következik be, amikor valamilyen nagy nehézséggel kell megbirkóznunk az életünkben, a stressz ugyanis előrejelzi a gyomorfekély megjelenését és az állapotromlást.

Már az 1800-as években megfigyelték, hogy a stressz befolyásolja a tápcsatorna működését, a belek mozgását. Mivel azonban a különböző pszichoszociális tényezők szerepét nem sikerült egyértelműen bizonyítani, az 1980-as évektől a Helicobacter pylori azonosítása után a baktériumot tartották a fekélybetegség legfőbb kórokozójának, ezáltal fertőzéses eredetűnek tekintették.

Napjainkban ismét egyre több figyelem jut a betegség kialakulásában a pszichés tényezők szerepének: ha jelentős stresszt élünk meg, alacsony szociális státusszal rendelkezünk, dohányzunk, alvászavaroktól szenvedünk, túl sok alkoholt fogyasztunk és egészségtelenül táplálkozunk, az mind negatív hatással bír a betegség alakulására. A stressz önmagában, a Helicobacter pylori fertőzés jelenléte nélkül is peptikus fekélybetegséget okozhat, mely a megbetegedések közel felére jellemző.

A stressz hatása

Mindannyiunk életében jelen vannak olyan tényezők, melyek időnként komoly stresszforrást jelentenek számunkra, például munkahelyváltás, családi problémák, fizetéssel való elégedetlenség, munkatársakkal való konfliktus, párkapcsolati nehézségek, stb.. Valójában azonban nem ezek jelenléte okozza a nehézséget számunkra, hanem az, ha nem tudjuk a helyzeteket megfelelően kezelni, és egyfajta állandósult feszültségként ver gyökeret az életünkben. Ez megnöveli az esélyét, hogy valamilyen egészségkárosító viselkedést alakítsunk ki, melyek közvetett módon és gyomornyálkahártya-károsító hatásuk miatt közvetlenül is növelik a betegségek (főként fekélybetegségek) kialakulásának esélyét vagy súlyosbítják a tüneteit.

Érzelmek és pszichés tényezők szerepe

Elsőre valószínűleg nem gondolnánk, hogy bizonyos érzelmeink, depresszív gondolataink, a bizonytalanság érzése, bátortalanságunk és szorongásunk összefüggésben állhat a gyomorműködéssel. Azonban, ha ezek az állapotaink hosszan fennállnak, akkor egy idő után krónikus gyulladásos elváltozások jelenhetnek meg, amelyek sérülékennyé teszik a nyálkahártyát, ezáltal lehetőséget teremtve egy későbbi gyomorfekély kialakulására.

Természetes emberi tulajdonságunk, hogy gondoskodásra és szeretetre vágyunk. Ha azonban nem tudjuk e vágyunkat nyíltan kifejezni, azáltal állandó érzelmi feszültségben élünk, ami képes a gyomorfunkciókat ingerelni és aktiválni, ez pedig egy idő után szintén hozzájárulhat a betegség kialakulásához. A kutatók szerint a fekélybetegség kialakulásának rizikója azoknál a személyeknél is magas, akik hajlamosabbak a függőségre, mindenben a tökéletességre törekednek, valamint állandóan a külső elismerést és valamilyen külső kontrollt várnak, ahelyett, hogy önállósságra törekednének és megtalálnák saját értékrendjüket, belső útmutatójukat. A fekélybetegek a negatív életeseményeket általában érzelmileg megterhelőbbnek érzékelik, mint az egészségesek, és anyagi helyzetüket is alacsonyabb szintűnek ítélik meg.

Ha sokáig haragszunk valakire és nem vagyunk képesek megbocsátani, a szervezetünk ezt is stresszválaszként értelmezi, hiszen ilyenkor a negatív érzelmek kerülnek túlsúlyba. A harag és ellenséges indulatok éveken át tartó fennállása olyan megbetegedésekhez vezethet, mint krónikus fájdalom, szív- és érrendszeri betegségek, gyomorfekély. Még ha olykor nem is könnyű, meg kell tanulnunk megbocsátani, a saját egészségünk megőrzése érdekében is.

A fekélybetegség szimbolikus jelentése

A fekély lelki hátterében gyakran egyfajta reménytelen háború áll, amelyben az érintett se megszabadulni, se megoldani nem képes problémáit. A gyomorfekély nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, hanem évek hosszú sora alatt. Képesek vagyunk éveken keresztül rágódni egyetlen problémán, melyet nem tudunk elfogadni.

A fekély forrása lehet még, ha tapasztalatainkat és a sikerhez vezető utat nem osztjuk meg másokkal. A megemésztetlen, kifejezésre nem juttatott érzéseinket testi szinten emésztjük meg. Lelki vívódáshoz vezet, ha tisztán látjuk bosszantó körülményeinket, mégis ragaszkodunk hozzájuk, nem mondjuk el az igazi gondjainkat, nem keresünk rájuk megoldást, nem fogadunk el segítséget. Az önmarcangolás során szép lassan valóban saját magunkat emésztjük fel.

Tartós gyógyulást és felszabadulást csak akkor érhetünk el, ha képesek vagyunk szembenézni a sötét oldalunkkal és nyomasztó lelki problémáinkkal, kitörünk a saját magunk által épített korlátok közül. Tudatosítanunk kell érzéseinket, fel kell dolgozni a konfliktusainkat és el kell engednünk a rossz érzéseinket, sérelmeinket, bánatainkat. Legyünk bátrak, győzzük le a határokat, teremtsünk biztonságot és tanuljunk meg odaadóbbá válni.

Egészséges táplálkozással, rendszeres testmozgással és hatékony stresszkezelési stratégiák alkalmazásával csökkenthetjük a fekélybetegségek kialakulásának kockázatát. Ha mégis megbetegszünk, akkor sem kell egyedül megküzdenünk a nehézségekkel. A szükséges gyógyszeres kezelések mellett keressünk fel egy pszichológust, aki segít felderíteni a betegség kialakulásában és fennmaradásában szerepet játszó tényezőket, és segítséget nyújt egy egészséges, kiegyensúlyozott élet megteremtésében.

Tovább Hogyan rombol a mindennapi stressz?

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dervalics Dóra, pszichológus