Ha a diagnózis bronchiolitis

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
frissítve:

A bronchiolitis a tüdő hörgőcskéinek egy gyakori, túlnyomórészt szinte mindig vírusos eredetű gyulladása, mely az esetek nagy részében kisgyermekeknél és csecsemőknél fordul elő. Cikkünkben erről a betegségről olvashat bővebben.

Mi is az a bronchiolitis?

A kis hörgőcskék gyulladása a hörgőcskék falának duzzanatát, fokozott váladékképződését okozza. Ez a folyamat blokkolhatja a levegő áramlását ezekben az apró hörgőkben, amely légzési nehezítettséghez is vezethet: a felgyülemlett váladék miatt nincs elég hely a levegőnek a tüdőbe való be- és kijutáshoz.

A csecsemők különösen veszélyeztetettek, hiszen az ő hörgőcskéik eleve szűkebbek, így könnyebben alakul ki olyan szűkület, ami nehezíti a légzést.

A bronchiolitis sajnos gyakori tüdőfertőzés a csecsemők körében. Köhögést, zihálást és nehézlégzést okozhat. Bár az esetek többsége otthon is kezelhető, ez a betegség a fő oka a legtöbb csecsemőkori kórházi ellátásnak.

A csecsemők és kisbabák RSV-fertőzése kapcsán nagyon gyakran alakul ki sípolás, nehézlégzés, zihálás, míg a nagyobb gyerekek, serdülők esetében ez a vírusfertőzés csak enyhe felső légúti tüneteket okoz. A betegség cseppfertőzéssel terjed: a beteg nyála és légúti váladéka, orrváladéka révén, általában családon belül, vagy zárt közösségben bölcsődékben, óvodákban terjed. Ez a betegség jellemzően a téli hónapok betegsége, de kora tavasszal is előfordul egy nagyobb hullám. Jellemzően a legtöbb gyermek 3 éves korára már átesik rajta. Egyeseknél járhat enyhe tünetekkel, de súlyos esetben akár tüdőgyulladás is kialakulhat a következtében.

Bár a hörgőcskegyulladás felnőtteknél is kialakulhat, ez viszonylag ritkán következik be, ha mégis, akkor általában más fertőzésekhez vagy akár sérülésekhez kapcsolódik.

Mi a különbség a bronchitis és a bronchiolitis között?

Mindkét állapot a tüdő légutainak megbetegedése, de míg a hörghurut – vagyis bronchitis – a nagyobb légutakat (a hörgőket), addig a bronchiolitis a kisebb légutakat (hörgőcskéket) érinti. A bronchitis általában idősebb gyermekeket és felnőtteket érint, míg a bronchiolitis gyakoribb a fiatalabb gyermekeknél.

Milyen kórokozó okozhat bronchiolitist?

A betegség leggyakrabban vírusos eredetű, kórokozója legnagyobb százalékban az RS vírus (RSV, azaz respiratory syncytial vírus, más néven óriássejtes légúti vírus), de kiválthatja influenza, parainfluenza, továbbá rhinovírus és egyéb felső légúti vírusok is.

Mik a bronchiolitis tünetei?

A betegség legelső tünetei nagyon hasonlítanak egy enyhe náthához, vagy megfázáshoz. Gyermekénél általában a következő tünetek jelentkeznek:

  • Orrfolyás
  • Köhögés
  • Hőemelkedés, láz
  • Eldugult orr
  • Csökkent étvágy

A tünetek a következő napokban súlyosbodhatnak, beleértve a légzésszám emelkedését.

A köhögés általában első-második napon kezdődik, és a kicsik esetében fokozatosan romlik az első pár napban. A nehezített légzésre jellemző panaszok akár egy napon belül is hullámzóan jelentkeznek. A nehézlégzés, illetve zihálás miatt a gyermekek kevesebb folyadékot fogyasztanak, ami a szervezet folyadékvesztéséhez (dehidrációjához) vezet, ami tovább rontja a tüneteket.

Ha azt látja, hogy gyermekének légzési nehézsége van, azonnal hívja gyermekorvosát, vagy kérjen egyéb orvosi segítséget ügyeleti időben.

Tünetek, amikre még figyelni kell:

  • Zihálás (magas, sípoló hang kilégzéskor)
  • Gyors légzés (több mint 60 légzés percenként)
  • Fáradt légzés és morgás
  • Nehezített ivás, nyelés, csecsemőknél nehezített szopás
  • A kiszáradás jelei, mint például a szájszárazság, a könnyek nélküli sírás, a kevés vizelet
Elégtelen folyadékbevitel miatt fennáll a gyermek kiszáradásának veszélye:
  • Ha a napi folyadékbevitelnek minimum az 50%-a nem biztosított
  • Ha nincs 4 óránként pisis pelenkája
  • Ha könnyek nélkül sír
  • Ha a szája, nyelve száraz
  • Ha a kutacsa beesett
  • Ha bágyadt, aluszékony, nehezen vagy nem ébreszthető
  • Hányás
  • Ernyedt vagy fáradt megjelenés
  • Állandó köhögés
  • 15 másodpercnél hosszabb légzésszünet (úgynevezett apnoe)
Hívja a 112-t, és kérjen sürgősségi orvosi ellátást, ha az alábbiakat tapasztalja:
  • Gyermekének súlyos légzési nehézsége van, melynek jelei:
    • Ha a légvételek végén hangos nyögő hangot, vagy sípolást hallunk,
    • Ha légzéskor az orrszárnyai kitágulnak
    • Ha minden légvételkor láthatóvá válnak a bordák (a bordaközi izmok légvételkor behúzódnak)
    • Ha légvételek során a gyermek hasa ki-behúzódik
    • Ha légzésszáma nyugalomban több mint 60/perc
  • Zavartnak tűnik.
  • Ajkai, ujjbegyei, füle, nyelve, orra hegye vagy arca belseje kékes árnyalatú (cianotikus)
  • Ha nem tud megfelelően inni/szopni, mert elfárad 1-2 perc után

Ha a gyermeknek van valamilyen ismert alapbetegsége (cisztás fibrózis, veleszületett szívbetegség, immunhiányos állapot), vagy 3 hónapnál fiatalabb csecsemő, a fent leírt tünetek észlelése esetén mindenképpen konzultáljon házi gyermekorvosával.

Amennyiben rosszabbodást észlelnek, vagy fentiek megítélésben bizonytalanok, illetve, ha orvosuk kérte, akkor mindenképpen jelentkezzenek – házi gyermekorvosi, vagy ügyeleti rendelésen – ellenőrző vizsgálatra.

Kivizsgálás

Amikor felkeresi orvosát, az kikérdezi gyermeke tüneteit és kórtörténetét. Érdemes ezeket akár előre felírni valahová, mivel gyakran a szülő is nagyon izgul beteg gyermeke vizsgálata esetén.

Elsőként az orvos fizikális vizsgálatot fog végezni: fonendoszkóp segítségével hallgatja gyermeke tüdejét, légzését, és megszámolja a percenkénti légzésszámot.

Egyes esetekben röntgenfelvételt vagy vérvizsgálatot is elrendelhetnek a bronchiolitis miatt. Ha gyermeke tünetei súlyosak, vagy nem világos, hogy mi okozza őket, akkor ezeket a vizsgálatokat rendelhetik el:

  • Mellkasröntgen: Ez a tüdőgyulladás lehetséges jeleinek keresésére szolgál.
  • Vérvizsgálatok: Vért vesznek a fehérvérsejtszám ellenőrzésére (ezek olyan sejtek, amelyek küzdenek a fertőzésekkel).
  • Pulzoximetria: A gyermek ujjára vagy lábujjára ragasztanak egy érzékelőt, amely megméri, mennyi oxigén van a vérében.
  • Torokváladék-tenyésztés: a kezelőorvos az orrgaratból vagy torokból is váladékmintát vehet, amelyet további vizsgálatoknak vetnek alá.

EHasznos Kisgyermekkel az orvosnál - Praktikus tanácsok szülőknek

Hogyan kezelhető a bronchiolitis?

A legtöbb bronchiolitises gyermek otthon kezelhető. De a szülőnek figyelnie kell, hogy gyermeke tünetei rosszabbodnak-e, vagy esetleg kialakulnak-e légzési problémák, mert ilyen esetekben azonnal orvoshoz kell fordulni. 3 hónaposnál fiatalabb lázas csecsemő mindig kórházi megfigyelést igényel.

A betegségnek nincs specifikus terápiája, a kis beteg általános állapotának javítása a cél. Mivel ez egy vírusfertőzés, ezért az antibiotikumkezelés felesleges. Bármilyen recept nélkül kapható köhögéscsillapító, nyákoldó, náthára, meghűlésre ajánlott gyógyszer, gyógynövény stb. készítmény alkalmazása kerülendő és veszélyes!

Semmiképpen ne dohányozzanak a beteg csecsemő, kisgyermek környezetében, mivel ez állapotrosszabbodást idézhet elő.

Orvosa ezeket az otthoni kezeléseket javasolhatja:

  • Nagyon fontos az alapos orrtisztítás: fiziológiás sóoldatot tartalmazó orrcseppel oldjuk fel a sűrű tapadós orrváladékot, és aztán alaposan szívjuk le a gyermek orrát.
  • Csillapítsuk a lázát! Rossz közérzet esetén is adhatunk lázcsillapítót – testhőmérséklettől függetlenül is.
  • Biztosítsuk a megfelelő folyadékbevitelt, hogy elkerüljük a kiszáradást. Ha a gyermek önmagához képest túl keveset iszik, a légúti váladékok is jobban besűrűsödnek, amit nehezebb felköhögni, illetve leszívni, ez növeli a légzési nehezítettséget. Kis csecsemőket, akár anyatejes vagy tápszerrel tápláltakat, kínáljuk meg többször kisebb adagokkal.
  • Segíthet az ágy fej felőli végének kb. 20-30 fokban történő megemelése. Fontos a nyugalom biztosítása.
  • Biztosítsunk megfelelő hőmérsékletű (nem túl meleg), füstmentes környezetet, gyakran szellőztessünk.
  • Szintén jó hatású lehet a sóoldattal való inhalálás.

Az aggasztó légúti tünetek általában 3-5 napon belül javulnak, de a köhögés akár további 2-3 hétig is eltarthat.

Ha gyermeke kórházi kezelésre szorul, ott valószínűleg:

  • intravénás infúziót kaphat,
  • a légzését segítő oxigénterápiát alkalmazhatnak,
  • illetve rendszeresen leszívhatják a felhalmozódó nyákot.

A bronchiolitisben szenvedő gyermekek körülbelül 3%-ának kell kórházba mennie. Általában a legtöbb gyermek hamar javul, és körülbelül 2-5 napon belül hazamehet. Ha a gyermek esete súlyosabb, és szüksége van olyan gépre, amely segíti a légzést, ez hosszabb kórházi tartózkodást jelenthet – körülbelül 4-8 napot.

A bronchiolitis megelőzése

A bronchiolitis fertőző betegség. A vírusfertőzések a levegőben lévő cseppecskék útján terjednek. Noha nehéz teljesen kiküszöbölni, az alábbiakkal csökkentheti annak esélyét, hogy gyermeke elkapja ezt a vírusfertőzést.

  • Korlátozza a lázas vagy felső légúti megbetegedésben szenvedő emberekkel való érintkezést! Ha gyermeke újszülött, különösen akkor, ha koraszülött, kerülje a náthás, megfázás tüneteit mutató emberekkel való érintkezést, különösen a baba életének első két hónapjában.
  • Tisztítsa és fertőtlenítse az emberek által gyakran megérintett felületeket és tárgyakat, például játékokat és kilincseket, mobiltelefont! Ez különösen fontos akkor, ha egy családtag beteg.
  • Takarja el a száját és az orrát tüsszentéskor, lehetőleg zsebkendővel! Ezután dobja ki a papírzsebkendőt, és vagy mosson kezet, vagy használjon alkoholalapú kézfertőtlenítőt.
  • Használja saját poharát! Ne osszák meg egymással a poharakat, különösen akkor, ha valaki a családjában beteg.
  • Gyakran mossa meg saját és gyermeke kezét! Érdemes kéznél tartani alkoholalapú kézfertőtlenítőt, ha épp távol van otthonról.
  • Ha módjában áll, szoptassa csecsemőjét, a szoptatott csecsemőknél ugyanis a légúti fertőzések lényegesen ritkábban fordulnak elő.
  • Kerülje a dohányzást! Ha nem tud leszokni, legalább az otthonában semmiképp se gyújtson rá!

Vakcinák

A bronchiolitis leggyakoribb okai közül a rhinovírus ellen jelenleg még nem elérhető védőoltás. A másik leggyakoribb okozója, az RSV ellen kifejlesztett aktív védőoltás viszont várhatóan rövidesen forgalomba kerül (rövid védettséget adó passzív immunizációs eljárás jelenleg is elérhető). Az éves influenza elleni védőoltás beadatása ajánlott 6 hónaposnál idősebbek számára.

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna


Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.