Meglepően sok embernek okoz nehézséget ez a teljesen mindennapi feladat: vajon mi állhat az oldaltévesztés hátterében?

A jobb és a bal oldal megkülönböztetése rendkívül összetett folyamat.

Jobb és bal oldal tévesztése
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Lehetséges, hogy te is ismersz valakit (ha épp nem te vagy az), aki nehezen mondja meg, hogy melyik a jobb, és melyik a bal keze, és zavarba jön, ha azt az utasítást kapja, hogy forduljon jobbra vagy balra.

Azoknak, akiknek az irányok megkülönböztetése nem jelent gondot, furcsa lehet elképzelni, hogy ez nem mindenkinek annyira magától értetődő. Bár jellemzően gyerekkori, kinőhető bizonytalanságként gondolunk rá, valójában meglepően sok felnőttet is érint a zavar. A kutatókat is foglalkoztatja, hogy mi állhat a jelenség hátterében. 

Az oldaltévesztés gyakoribb, mint gondolnánk

Sokan vannak, akiknek nehézséget okoz, ha egy hirtelen döntési helyzetben meg kell határozniuk, hogy melyik a bal, és melyik a jobb oldaluk. Ez az esetek többségében csak apró bosszúság, de adódhatnak olyan szituációk is, amelyekben már veszélyeket is hordozhat, gondoljunk például a gépjárművezetésre. Ritkán ugyan, de orvosi műhibák is előfordulnak hasonló okokból. 

Míg az emberek többségének a jobb és a bal oldal megkülönböztetése ugyanolyan egyszerű feladat, mint a fent és a lent, illetve az elöl és a hátul irányok meghatározása, egy jelentős kisebbségnek, egyes kutatások szerint minden hatodik személynek ez komoly nehézséget jelent. A nők körében egyébként gyakoribb a tévesztés. Még azok is találkozhatnak a problémával, akik egyébként úgy gondolják, hogy nem érinti őket. Olykor elég néhány zavaró körülmény, például zaj, hogy összekavarodjon valaki. 

Felmerül a kérdés, hogy míg a többi irány annyira egyértelmű, vajon miért ennyire gyakori az oldaltévesztés? A jobb-bal diszkrimináció valójában egy meglehetősen összetett idegrendszeri folyamat, szerepet játszik benne a memória, a nyelvi képességek, a környezet vizuális és térbeli feldolgozása, valamint a mentális forgatás is. A kutatókat is aktívan foglalkoztatja, hogy pontosan mi játszódik le az agyban a látszólag egyszerű feladat közben.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

Különösen nagy kihívás a velünk szemben álló egyén jobb és bal oldalának megkülönböztetése. Ahhoz, hogy ezt meg tudja valaki tenni, általában mentális forgatást végez, saját magát forgatja meg képzeletben úgy, hogy ugyanabba az irányba nézzen, mint a másik személy. 

Mindenki más stratégiára esküszik

Az oldaltévesztők a legkülönfélébb módszerekhez folyamodnak, hogy megkönnyítsék a dolgukat. Van, aki szalagot köt a csuklójára, más ékszerekkel különbözteti meg a két kezét, de akadnak olyanok is, akik tetoválással hidalják át a problémát. Az angolul tudók a hüvelyk- és mutatóujjukat feltartva ellenőrzik, hogy azok L betűt formálnak-e, ami segíthet a bal oldal (left) beazonosításában. Sokan az irány meghatározása előtt végiggondolják, hogy melyik kezükkel írnak.

A kutatók egyébként úgy gondolják, hogy az ember saját teste kulcsfontosságú a kérdésben. Felmerült az is, hogy minél aszimmetrikusabb valakinek a teste, annál könnyebben különbözteti meg az oldalakat. Amennyiben például az agy egyik oldala valamivel nagyobb, mint a másik, az illetőnek többnyire könnyebben megy a feladat. Valószínűsíthető, hogy a gyermekkori tanulás, téri megismerés szerepe sem lebecsülendő a folyamatban. 

Fontos megjegyezni, hogy az oldaltévesztés az esetek túlnyomó többségében nem utal a kognitív képességek gyengeségére, hiányosságára. Rendkívül ritka, hogy betegség velejárója a nehézség, az úgynevezett Gerstmann-szindróma egyik tünete, hogy a betegek nem tudnak tájékozódni a saját testükön, így különbséget sem tudnak tenni a jobb és a bal oldaluk között. 

Teszteld, mennyire ismered az emberi testet!

Tudod például, hogy az agyunk hány százalékát használjuk a mindennapok során? 

Tudod, melyik szerv termeli az epét? 8 kérdés az emberi testről

Kvíz!

Elolvasom

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük